Roskovec

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Roskovec, illetve Roskoveci.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Roskovec
Roskovec címere
Roskovec címere
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeFier
KözségRoskovec
AlközségRoskovec
PolgármesterMajlinda Bufi (PS)
Irányítószám9306
Körzethívószám0382
Népesség
Teljes népesség6657 fő (2012. jún. 2.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság18 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 44′ 15″, k. h. 19° 42′ 08″40.737500°N 19.702220°EKoordináták: é. sz. 40° 44′ 15″, k. h. 19° 42′ 08″40.737500°N 19.702220°E
Roskovec weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Roskovec város Albánia délnyugati részén, Fier városától légvonalban 12, közúton 16 kilométerre kelet–északkeletre, a Myzeqeja síkság délkeleti peremén. Fier megyén(wd) belül Roskovec község(wd) székhelye, Roskovec alközség központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4975 fő.[3] Látnivalókban szűkölködő agrártelepülés.

Fekvése

[szerkesztés]

Roskovec Alacsony-Albánia déli részén, a Myzeqeja síkjának délkeleti peremén fekszik, délkeleti előterében már a Mallakastrai-dombság(wd) vonulatai húzódnak. Az egyébként csaknem tökéletes síkságon fekvő város keleti határában válik hullámossá a felszín, itt a legmagasabb pont a 46 méteres Roskoveci-domb (Kodra e Roskovecit), amelyen túl a kb. 2,6 km²-es Kurjani-víztározó(wd) (Rezervuari i Kurjanit) terül el.[4] A települést átszeli a Fiert Poshnjával összekötő SH73-as jelű főút.[5]

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

Az i. e. 2. században a rómaiak által épített Via Egnatia út déli, Apollóniából kiinduló ága a mai Roskovec helyén haladt el. A közelben, a ma Stefani-hágó (Qafa e Stefanit) néven ismert helyen Stephanaphana néven állomáshelyet (mansio) létesítettek.[6]

Roskovec a 20. század közepéig jelentéktelen, elzárt falu volt egy mocsárvidék közepén. Ezt a második világháború után csapolták le, aminek helyén szántóművelésre alkalmas területeket hoztak létre. A fiatal városban létesített szocialista mintagazdaságban elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak az ország minden részéből betelepülő munkások.[7] Az egykori mocsárvidék reliktumterülete a Roskoveci-láp (Këneta e Roskovecit), ahol a vízi rucaöröm (Salvinia natans) fontos állományalkotó faj.[8]

Roskovec napjainkban fejletlen közigazgatási funkciókkal rendelkező agrártelepülés.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Fier 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Pasha 2006 :27–28.; Sheme & Mara 2017 :110.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑  Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. ↑ Ceka 2013 :259.
  7. ↑ Mitrushi 1976 :135. (3. sz. jegyzet); Pollo & Puto 1981 :275.; Nagel 1989 :111.; Sheme & Mara 2017 :114.
  8. ↑ Radford 2011 :66.
  9. ↑ Sheme & Mara 2017 :91.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Mitrushi 1976: Llambrini Mitrushi: Finançailles et mariage chez les Lales de la Myzeqe. Ethnographia Albanaise, (1976) 133–170. o.
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 26.  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Radford 2011: Important plant areas of the south and east Mediterranean regions: Priority sites for conversation. Ed. by E. A. Radford, G. Catullo and B. de Montmollin. Gland; Málaga: International Union for Conservation of Nature and Natural Resources. 2011. ISBN 978-2-8317-1337-3  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631