Rábapaty

Rábapaty
Felsőbüki Nagy-kastély
Felsőbüki Nagy-kastély
Rábapaty címere
Rábapaty címere		 Rábapaty zászlaja
Rábapaty zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterDugovics Balázs István (független)[1]
Irányítószám9641
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség75,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 55′ 60″47.300000°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 55′ 60″47.300000°N 16.933333°E
Rábapaty (Vas vármegye)
Rábapaty
Rábapaty
Pozíció Vas vármegye térképén
Rábapaty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapaty témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábapaty község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sárvártól mintegy 6 kilométerre északra fekszik, a Rába folyó mellett; keleti határában ered a Pereszteg-patak.

A szomszédos települések: észak felől Jákfa, északkelet felől Ostffyasszonyfa, dél felől Sárvár (Rábasömjén), nyugat felől Ölbő, északnyugat felől pedig Zsédeny. Közigazgatási területe északnyugat felől, egy-egy rövid szakaszon érintkezik még Pósfa és Hegyfalu határszélével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 84-es főút, amely végighúzódik a teljes belterületén. Az északkeleti szomszédságában fekvő kisebb településekkel és azokon keresztül Répcelakkal a 8447-es út, Rábasömjénnel a 84 151-es számú mellékút köti össze; országos közútnak minősül még a területén a Rábabogyoszló településrészen, annak főutcájaként kelet-nyugati irányban végighúzódó 84 152-es számú mellékút.

Története

[szerkesztés]

A település három kisközség: Alsópaty, Felsőpaty és Rábabogyoszló egyesítésével alakult ki. Alsópatyot 1950-ben egyesítették Rábabogyoszlóval Rábapaty néven, ehhez csatolták 1974-ben Felsőpatyot.

Paty első okleveles említése 1293-ból, Rábabogyoszlóé pedig néhány évvel korábbról 1274-ből került elő. A települések valószínűleg már a honfoglalás előtt is lakottak voltak.

A 15. században a lakosság jórésze kisbirtokos volt. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, helyezkedett el, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt.

A dákópatyi Farkas család tagja, dákópatyi Farkas Tóbiás és dákópatyi Farkas Ambrus földbirtokosok voltak 1549-ben Dákópatyon.[3]

Alsópaty a "Farkas-Paty" nevet is bírta; Ez volt az ősrégi farkaspatyi Farkas család fészke. Az első ismert említés amely összeköti a farkaspatyi Farkas családot Alsópattyal 1565-ből származik, amikor patyi Farkas András adományt szerzett Iklandi Bernáttal együtt a patyi birtokrészeire. 1568-ban Farkas Boldizsárnak Középpatyon voltak birtokai, 1580-ban Farkas Tóbiás Nemespaty birtokosa. 1586-ban Farkas Boldizsárné nádasdi Nádasdy Zsófia, Nádasdy Kristóf és Choron Margit lánya birtokolta Alsópatyot.[4] A farkaspatyi Farkas család később kikerült a településről, Zala vármegyébe költözött: farkaspatyi Farkas Gábor a 18. század elején a Sidy családból származó sidi Sidy Máriát, sidi Sidy Mihály, az egervári helyettes kapitánya, és szenterzsébeti Terjék Mária lányát bírta nőül. Leszármazottjai kisbirtokosok voltak Andráshidán és Kálócfán. A farkaspatyi Farkas családnak az egyik ága Nógrád vármegyébe települt át, ahol farkas-patyi Farkas Gábor nógrádi vármegyei ügyész 1744-ben, 1750-ben főszolgabiró, 1756-ban pedig a vármegye főjegyzője.

A dákópatyi Farkas család leszármazottjai szintén Zalába települtek át a 17. század végén. Az 1790-es nemesi összeírás szerint dákópatyi Farkas István fia Imre kispáli lakós, és dákópatyi Farkas János fia János Ságodon lakott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh József (független)[5]
  • 1994–1998: Németh József (független)[6]
  • 1998–2002: Németh József (független)[7]
  • 2002–2006: Németh József (független)[8]
  • 2006–2010: Németh József (független)[9]
  • 2010–2014: Dugovics Balázs István (független)[10]
  • 2014–2019: Dugovics Balázs István (független)[11]
  • 2019–2024: Dugovics Balázs István (független)[12]
  • 2024– : Dugovics Balázs István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1648
1614
1617
1609
1629
1638
1659
1710
1696
1715
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% bolgárnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, evangélikus 9,6%, református 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (23% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Neves lakói

[szerkesztés]

1818-tól itt élt Dukai Takách Judit költőnő.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Rábapaty, Felsőbüki Nagy-kastély légi felvételen
    Rábapaty, Felsőbüki Nagy-kastély légi felvételen
  • Rábapaty látképe madártávlatból
    Rábapaty látképe madártávlatból
  • Felsőbüki Nagy-kastély épülete, ma általános iskola
    Felsőbüki Nagy-kastély épülete, ma általános iskola

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)Vas megye 1549
  4. ↑ Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984) Helytörténet Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai
  5. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. ↑ Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  13. ↑ Rábapaty Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]