Rábapordány

Rábapordány
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány címere
Rábapordány címere		 Rábapordány zászlaja
Rábapordány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterVisy László (független)[1]
Irányítószám9146
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség936 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.566700°N 17.333300°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″47.566700°N 17.333300°E
Rábapordány (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Rábapordány
Rábapordány
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rábapordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábapordány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 kilométerre délkeletre található. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes út menti nyárfasorok szabdalnak.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a Győr és Sopron közt húzódó 85-ös főút felől, Csorna előtt, a döri elágazásnál dél felé letérve, Dör községen át a 8422-es úton érhető el. A község főutcája a belterületén kelet-nyugati irányban végighúzódó 8423-as út, ezen közelíthető meg Bágyogszovát és Szilsárkány felől.

Vasúti megállóhelye is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.

Története

[szerkesztés]

Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.

A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.

Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.

A 20. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.

Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.

A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.

Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.

Mai élete

[szerkesztés]

Rábapordány Község Önkormányzata biztosítja az önkormányzati hivatal, a Mini Bölcsőde, az óvoda és a közművelődési intézmény működtetését. A településen alsó tagozat működik. Az egészségügyi szolgáltatások megléte 1 vegyes háziorvosi körzet (Dör, Pásztori, Rábapordány, Szilsárkány, Sopronnémeti), védőnői és iskola-egészségügyi ellátás üzemeltetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, étkeztetés és házi gondozás szociális alapellátások helyben elérhetők, ezen kívül a községben önkormányzati épületben fiókgyógyszertár működik. Alapvető feladatként köztemetőt tart fenn és üzemeltet, a belterületi utak 100 %-ban aszfaltozottak, községgazdálkodási és karbantartási feladatait (hó-eltakarítás, közterületek rendben tartása stb.) maradéktalanul ellátja.

A településen az alábbi civil szervezetek működnek:

  • Fáklya Tűzoltóegyesület Rábapordány
  • Magyar Vöröskereszt Rábapordányi Alapszervezete
  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rábapordányi Alapszervezete
  • Rábapordányi Polgárőr Egyesület
  • Rábapordányi Testépítő Egyesület
  • Rábapordányi Kulturális és Szabadidős Egyesület
  • Rábapordányi Nótakör
  • Rábamenti Vadásztársaság
  • Rábapordányi Horgász Egyesület
  • Rábapordányi Iskola Diákjaiért Alapítvány

Alapvető kereskedelmi és vendéglátó egységekkel rendelkezik a település, ahol több magán szálláshely is működik.

A legnagyobb helyi munkalehetőség a településen működő Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., valamint a Mészáros Húsfeldolgozó vállalkozások, de a lakosság jelentős része így is Csorna, Győr és Mosonszolnok településekre ingázik. A nyilvántartott álláskeresők száma minimális. Mindez köszönhető a régió fejlettségének, melynek legfontosabb eleme az iparterületek fejlesztése, illetve a régióba való letelepedésük.

Rábapordány az utóbbi években fejlődésnek indult. Az önkormányzat sikeresen pályázott a település arculatának kedvező alakulásához feltétlenül szükséges középületek, közintézmények korszerűsítésére, felújítására és a különböző fejlesztések, beruházások megvalósítására. A vállalkozói kör is jelentős létesítményekkel (pl. új építésű, korszerű sertésteleppel) gazdagítja a községet. Rábapordány egyre tisztábban kirajzolódó jövőképet, egyre több felmutatható eredményt tud magáénak, amit az önkormányzat fejlesztésein túl az ipari termelő vállalkozások fejlődése, megerősödése is alátámaszt. Az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális ellátás minőségi javulása és további javítása, a szellemi, kulturális és a sportélet fejlődése szintén elősegíti ezt a folyamatot. A sikeres megvalósítás legfontosabb követelménye hogy a lakosságot, a civil szervezeteket és a vállalkozásokat ráébresszék arra, hogy a közvetlen, vagy közvetett közreműködésük nélkül az önkormányzat erőfeszítései önmagukban nem elegendőek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Balogh Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Balogh Károly (független)[5]
  • 1998–2002: Szabados László (független)[6]
  • 2002–2006: Balogh Zsolt (független)[7]
  • 2006–2010: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[8]
  • 2010–2014: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[9]
  • 2014–2019: Visy László (független)[10]
  • 2019–2024: Visy László (független)[11]
  • 2024– : Visy László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1034
1021
1023
991
935
934
936
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók

[szerkesztés]

Római katolikus templom

[szerkesztés]

A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.

Késő barokk kőkereszt

[szerkesztés]

A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.

Büszkeségpont

[szerkesztés]

1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Érdekesség, hogy az út kelet–nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth – címert valósították meg a tervezők.

Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.

Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.

A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetett hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Kőkereszt a templomkertben
    Kőkereszt a templomkertben
  • Az iskola épülete
    Az iskola épülete
  • Szent András apostol templom
    Szent András apostol templom
  • Templomkert
    Templomkert
  • Hősi emlékmű
    Hősi emlékmű
  • Büszkeségpont
    Büszkeségpont
  • Az Egyed felől érkező 84 131-es út Rábapordányban
    Az Egyed felől érkező 84 131-es út Rábapordányban

Források

[szerkesztés]
  • Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
  4. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. ↑ Rábapordány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]