Rábaszentmihály

Rábaszentmihály
Rábaszentmihály távlati képe a Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus templommal
Rábaszentmihály címere Rábaszentmihály zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Téti
Jogállás	község
Polgármester	Németh Balázs (független)[1]
Irányítószám	9135
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	482 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	43,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″47.5833, 17.433347.583300°N 17.433300°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″47.5833, 17.433347.583300°N 17.433300°E
Rábaszentmihály Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rábaszentmihály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentmihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szent Mihály római katolikus templom

Rábaszentmihály község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Fekvése

A település a Rába jobb partján fekszik, a folyón átívelő híd mellett; a legközelebbi szomszédja a túlsó parton fekvő Rábacsécsény.

Megközelítése

A községen, annak főutcájaként végighúzódik a Téttől Lébény térségén át egészen az 1-es főútig vezető 8417-es út, azon közelíthető meg a 83-as és a 85-ös főutak felől is. A déli szomszédságában fekvő Kisbabottal, illetve azon keresztül Rábaszentmiklóssal és Mórichidával a 8421-es út köti össze.

A község menetrend szerinti autóbuszokkal is megközelíthető, valamint – egyénileg vagy csoportosan – a Rába folyón vízi sporteszközökkel is elérhető.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, mintegy 9 kilométerre északra.

Története

A község Árpád-kori település, mely 2004. év augusztusában ünnepelte 800 éves fennállását. Az 1204-ből származó oklevél „Rába-földnek” nevezte, amit II. András király Puk Tamás comesnek adományozott. 1234-ben Cseszneky Mihály bakonyi vadgróf határjárást eszközölt, s az erről fennmaradt oklevélben, mint „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordult elő a község elnevezése. 1609-ben ezt a települést is elfoglalta a török. 1627-ben török ura Tobak Saban Ibrahim zaklatása elől a lakosság elmenekült. Ebben az időben már protestáns temploma és lelkésze is volt. A XVII. században a Nádasdyaké volt a falu nagy része. Nádasdy Ferenc halála után a birtok visszaszállt a koronára, majd az Esterházy-hercegek kapuvári uradalmához tartozott. 1848 előtt úrbéres község. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a faluban. Az 1920-as években lakossága 636 főt számlált, de napjainkban a népessége az ötödfélszázat alig haladja meg. A XX. század első felében közigazgatásilag a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A két világháború rengeteg szenvedést okozott a falunak. A halottak emlékét, bár kicsit megkésve, de kőbe véste az utókor. Az ötvenes évtizedektől a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző, de mára ismét a magángazdálkodás lett az uralkodó.

Rábaszentmihály 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábacsécsénnyel.^[3] A község elvesztette önálló karakterét. A településnek a rendszerváltás előtti évben sikerült önállóságát visszaszereznie. Legfontosabb tevékenysége az elmaradt vonalas infrastruktúrák kifejlesztése volt.

A településhez tartozik Homoród puszta, mely korábban önálló falu volt. 1372-ben említik először mint a Pokyak birtokrészét.Az 1609-ik összeírásban a Pokyakon kívül Ostffy Jánosnak is volt itt birtoka. A török pusztításainak következtében elnéptelenedett. 1639-ben a gróf Cseszneky család és Miskey István Homoród birtokosai. Később a Márffy, majd a Kisfaludy családoké lett.

A lakosság római katolikus, kisebb része evangélikus vallású. A községre az elmúlt időszak elvándorlása mellett az ingázás is jellemző. A község mezőgazdasági jellegű. Az állattenyésztés és a zöldségfélék termesztése sok családnak biztosít megélhetést. Az e tájra, annyira jellemző uborkázás mellett újabban az őszirózsa szaporítóanyagainak termesztésével is foglalkoznak. A magánvállalkozók nagy része szintén mezőgazdasági vállalkozó. A helységben található a Vadrózsa vendéglő, a Mini ABC és az ÁFÉSZ vegyes boltja is. A település rendelkezik óvodával, az általános iskola alsó tagozatával és van falugondnoka is. A vezetékesvíz-szolgáltatást a győri Pannonvíz Rt. végzi. A vezetékes gázt az ÉGÁZ Rt. szolgáltatja. A konténeres hulladék elszállításáról a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik. Az elmúlt években fejezték be a településen az eddigi legnagyobb beruházást a szennyvízcsatorna gyűjtőrendszer kiépítését. Hosszabb távon a csatornázás után a járdák és a közutak rendbetétele fog következni. Az önkormányzat azt reméli, hogy a kistelepüléseknek is fog jutni az EU-s pénzekből, hogy megvalósulhassanak további fejlesztési elképzeléseik is. Főleg azok, melyeket helyi erőforrásokból nem tudnak finanszírozni.

A település fő vonzereje a nevében is szereplő Rába folyó. A falu alkalmas a pihenésre és a Rába-parton a természeti értékekben is gyönyörködni lehet. A folyó itt már lecsendesedik, alsó szakasz jellegűvé válik. A környezet viszonylag természetes állapotában maradt fenn. Partjai a nomád életet kedvelőknek kiválóan alkalmas sátorozásra, fürdésre, strandolásra. Az ártéri erdők barangolásra csábítják a kirándulókat, a folyó, pedig vízi túrázásra. Helyi adottság, hogy egynapos túra tehető a falutól a Rábán lefelé indulva, majd a Marcalon visszatérve a téti út hídjáig. A programok kiegészítésére, gazdagítására szolgálnak a faluban vagy a szomszédos településeken lévő sportpályák is. Itt az újra divatba jött falusi vendégfogadás egyik felfedezendő gyöngyszemét látogathatjuk meg. A halászélet és a pásztorkodás hagyományai még elevenen élnek az idősebbek emlékezetében. A ró-mai katolikus templomot a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették. 1859-es tűzvész után újjáépült. Érdekessége, hogy mesterséges dombra épült. A berendezései: a Mária-szobor, az oltárok és a szószék is barokk stílusú.

A Falumúzeum a helység múltjából és a múlt emlékeiből összeállított értékes gyűjteménnyel rendelkezik. Régészeti leletek és néprajzi emlékek vannak itt. Teljes épségben maradt meg a középkori kézimalom. A múltra jellemző lakások szobai, konyhai és kamrai berendezéseinek hiánytalan együttese is felsorakozik. A szövés és fonás teljes eszköztára is megtalálható itt.

A kulturális élet kiemelkedő színfoltja a Margaréta Dalkör és Citerazenekar, mely több rangos elismerést is magáénak tudhat. Alapítójuk és 2010-ig vezetőjük a megyei szinten is elismert Lakó József tanár úr volt, kinek emléktáblája a citerazenekar próbáinak máig is helyet adó kultúrház bejárata mellett található.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Németh Béla (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Varga Zsolt (független)^[5]
• 1998–2002: Horváth Gábor (független)^[6]
• 2002–2006: Horváth Gábor (független)^[7]
• 2006–2010: Horváth Gábor (független)^[8]
• 2010–2014: Horváth Gábor (független)^[9]
• 2014–2019: Horváth Gábor (független)^[10]
• 2019–2024: Horváth Gábor (független)^[11]
• 2024– : Németh Balázs (független)^[1]

A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő polgármester, Horváth Gábor és egyik független kihívója, Németh Balázs között.^[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 15-én tartották meg, jóval nagyobb arányú választói részvétel mellett, ami – főleg úgy, hogy Horváth Gábor ekkor már el sem indult – Németh Balázs győzelmét eredményezte.^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	492	495	485	451	466	477	482
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,2%, református 0,8%, evangélikus 11,3%, felekezeten kívüli 0,8% (7,9% nem nyilatkozott).^[13]

Látnivalók

• Rába folyó
• Falumúzeum
• római katolikus templom
• tájjellegű felújított parasztház
• Mária szobor

Források

• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998; CEBA, Kaposvár 2004) Bárdos Dezső cikkének átdolgozásával.

Hivatkozások

1. Rábaszentmihály települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Rábaszentmihály története a KSH online helységnévtárában^{[halott link]}
4. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
6. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
7. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
8. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
9. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
10. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
11. Rábaszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
12. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
13. Rábaszentmihály Helységnévtár

• Győr-Moson-Sopron megyeportál
• Magyarország-portál
• Földrajzportál