Rózsagubacs darázs

Borzas rózsagubacs
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Terebrantes
Öregcsalád: Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea)
Család: Gubacsdarazsak (Cynipidae)
Alcsalád: Cynipinae
Nemzetség: Diplolepidini
Nem: Diplolepis
Faj: D. rosae
Tudományos név
Diplolepis rosae
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borzas rózsagubacs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzas rózsagubacs témájú médiaállományokat és Borzas rózsagubacs témájú kategóriát.

A borzas rózsagubacs[1] okozója a közönséges rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae) amely darázsfaj a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a gubacsdarazsak (Cynipidae) családjába tartozik.[2] A faj szűznemzéssel (partenogenezissel) szaporodik:[3] a hímek aránya igen alacsony a populációkban. Évente egy nemzedéke fejlődik ki.[4] Az imágók a beérett gubacsok kamráit március-április hónapokban hagyják el. A gubacsok rendszerint többkamrásak,[5] akár 10–15 cm átmérőjűek is lehetnek. Monofág faj, a gazdanövények kizárólag a rózsa (Rosa sp.) nemzetségbe tartoznak, leggyakrabban a gyepűrózsán (Rosa canina) és a rozsdás rózsán (Rosa rubiginosa) figyelhetők meg a gubacsok.[6]

A fiatal gubacs külső szerkezete zöldes-vöröses bojtra emlékeztet, beérése után megbarnul és elfásodik. A kamrák átmérője 5–6 mm és számuk hatványosan változik a gubacs átmérőjével.[7] A gubacsok a rügyeken, ritkábban leveleken jelennek meg, azonban a virágokon is találhatunk borzas gubacsokat.

A borzas rózsagubacs közössége

[szerkesztés]

A gubacsokban nem csupán a gubacsokozó darazsak, hanem egy ún. társbérlőnek (inquiline) nevezett, szintén a gubacsdarazsak szűkebb rokonsági körébe tartozó faj is megtalálható. A Periclistus brandtii nőstényei csak gubacsszövetekben képesek gubacsokat létrehozni.[8] Kamránként 5-6 kis kamrát hoznak létre lárváik.[9] A gubacsokozó lárváit a társbérlő lárvák növekvő kamrái pusztítják el.

A társbérlő fajon kívül a közösségben számos fémfürkész (Hymenoptera: Chalcidoidea) és néhány valódi fürkész (Hymenoptera: Ichneumonidae) faj is megtalálható.[7]

Szűkebb rokonsági kör

[szerkesztés]

A borzas rózsagubacs közeli rokonságát a következő fajok alkotják Európában: Diplolepis mayri, D. nervosa, D. eglanteriae és Diplolepis spinosissimae.[10] Törökországban megtalálhatóak a Diplolepis fructuum,[11] valamint Szardínia szigetén a Liebelia cavarae[12] fajok.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Paszlavszky, J. (1882) A rózsagubacs fejlődéséről. Természettudományi Füzetek 5: 168-216.
  2. ↑ Eady, R. D., & Quinlan, J. (1963). Handbooks for the identification of British insects. Royal Entomological Society of London.
  3. ↑ Stille, B., & Dävring, L. (1980). Meiosis and reproductive strategy in the parthenogenetic gall wasp Diplolepis rosae (L.) (Hymenoptera, Cynipidae). Hereditas, 92(2), 353-362.
  4. ↑ Randolph, S. (2005). The natural history of the Rose Bedeguar gall and its insect community. British Plant Gall Society.
  5. ↑ László, Z., & Tóthmérész, B. (2011). Parasitism, phenology and sex ratio in galls of Diplolepis rosae in the Eastern Carpathian Basin. Entomologica romanica, 16, 33-8.
  6. ↑ Kohnen, A., Wissemann, V., & Brandl, R. (2011). No host-associated differentiation in the gall wasp Diplolepis rosae (Hymenoptera: Cynipidae) on three dog rose species. Biological Journal of the Linnean Society, 102(2), 369-377.
  7. ↑ a b László Zoltán (2017) A Diplolepis rosae (Hymenoptera, Cynipidae) és közösségének vizsgálata [A study on Diplolepis rosae (Hymenoptera, Cynipidae) and its community] Cluj University Press / Presa Universitară Clujeană / Kolozsvári Egyetemi Kiadó ISBN 9786063701689; http://www.editura.ubbcluj.ro/www/ro/ebook2.php?id=2067
  8. ↑ Redfern, M. (2011). Plant galls. HarperCollins Publishers.
  9. ↑ László, Z., & Tóthmérész, B. (2013). The enemy hypothesis: correlates of gall morphology with parasitoid attack rates in two closely related rose cynipid galls. Bulletin of entomological research, 103(3), 326-335.
  10. ↑ Plantard, O., Shorthouse, J. D., & Rasplus, J. Y. (1998). Molecular phylogeny of the genus Diplolepis (Hymenoptera: Cynipidae). US Dept Of Agriculture Forest Service General Technical Report NC, 247-260.
  11. ↑ Pujade-Villar, J., & Plantard, O. (2002). About the validity of Diplolepis fructuum (Rübsaamen) and some new synonyms in Diplolepis nervosa (Curtis) (Hymenoptera: Cynipidae: Diplolepidini). Agroinform. Budapest, 135-142.
  12. ↑ Massalongo, C., (1895) Descrizione di un nuovo Entomocecidio scoperto in Sardegna dal Conte u. Martelli. Nuovo giornale Botanico Italiano 2(2): 99-102.
  13. ↑ Plantard, O., Shorthouse, J. D., & Rasplus, J. Y. (1998). Molecular phylogeny of the genus Diplolepis (Hymenoptera: Cynipidae). United States Department Of Agriculture Forest Service General Technical Report Nc, 247-260.