Röszke | |||
a polgármesteri hivatal épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borbásné Márki Márta (független)[1] | ||
Irányítószám | 6758 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3362 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 87,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 03′46.183333°N 20.050000°EKoordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 03′46.183333°N 20.050000°E | |||
Röszke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Röszke a Tisza folyó és a déli országhatár mentén terül el. Központja Szeged belvárosától 11 kilométerre, az országhatártól pedig mintegy 3 kilométerre terül el. Északkelet, kelet és délkelet felől Szegedhez tartozó külterületi határrészek övezik, délnyugati szomszédja a már Szerbiához tartozó Horgos, nyugat felől Mórahalommal, északnyugat felől pedig Domaszékkel határos.
A település területén áthalad az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, sőt mindkettő itt éri el az országhatárt is.
Röszke belterülete az autópálya felől a bonyolult alaprajzú, pihenőhellyel is kombinált Szeged-dél–Röszke csomópontnál letérve érhető el, az 5512-es, majd a 4301-es úton. Ez utóbbi út teljesen végighúzódik a településen, annak főutcájaként, ezen érhető el az 5-ös főút itteni körforgalma felől is, illetve Szeged belvárosa irányából is. Utóbbi megközelítési útvonalhoz az 5-ös főútról (Szabadkai útról) nagyjából egy kilométerrel annak vasúti keresztezését elhagyva, Kecskés István-telep városrész déli részénél kell letérni, Röszke elérése előtt az út még átvezet Szentmihály városrészen is.
Vonattal a település MÁV 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonalán érhető el. Röszke vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Szeged vasútállomás és a szerbiai Horgos vasútállomása között található; fizikailag a központtól északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 43 302-es számú mellékút és egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.
1439-ben említ először egy oklevél Szeged tartozékaként egy »Rezke«-t.[3] A röszkei terület lakóiról a középkori-kora újkori források azonban jószerével semmit sem mondanak.[4]
A 18. század első felében egyes források már „falunak” jellemezték a terület szerb lakóit. [5][4] A török hódoltság után újra betelepülő szegedi határban Röszke azzal különbözött a környező tanyavilágtól, az Alsótanyán keletkezett mai, szomszédos községektől, hogy már 1730 környékén út menti házsor, településszerű falucska bontakozott ki.[6]
A 19. század első felében dohánykertészek telepe volt. Ez a „kertészközség" noha nem lett önálló, bizonyos fajta önkormányzatot fejleszthetett ki. Így már az 1848-49-es szabadságharc idején elöljárósága, bírája, esküdtje volt. Ebben az időben albíróság működött Röszkén, amely 60 akkori forint perértékű ügyekben dönthetett. Alsótanyán máshol nem volt ilyen albíróság; Szegeden is csak három: Alsó- és Felsővároson, meg Rókuson. Ez a sajátságos röszkei önkormányzat csak a tanyai kapitányságok megszervezésével, 1862-ben szűnt meg. Röszke ekkor a hatalmas szegedi határ egyik kapitányságává fokozódott le.[6]
Röszke gazdálkodását kezdetben a dohánytermesztés, utóbb, a dohány állami monopóliumának bevezetése (1851) után a paprikatermesztés jellemezte,[6] amely fontos még ma is.
1950-ig nem volt önálló község, hanem Szeged része.[7] A 20. század elejére falu fejlődött, mely 1950-re vált önálló községgé.
A kezdeti – a rendkívül nagy csecsemő- és gyermekhalandóság ellenére elért – népességnövekedés 1930-ban ért a csúcsra, 4364 fővel.[6] A község megszületésekor, 1950-ben még mindig 4227 főt írtak össze; 1960 után azonban egyre kevesebbet; 1990-ben már csak 2979 főt.[6] Szeged szuburbanizációs hatása miatt a népesség az utóbbi évtizedekben újra emelkedik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3296 | 3123 | 3091 | 3169 | 3217 | 3256 | 3285 | 3357 | 3327 | 3362 |
2010 | 2012 | 2013 | 2015 | 2016 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak, 0,8% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% szerbnek, 0,6% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szlovénnek, horvátnak, görögnek, örménynek és bolgárnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (17% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[18]
Az M5-ös autópálya átadása után, 2006-ban az 5-ös főút melletti valamennyi benzinkút tönkrement.