Rúnar Rúnarsson

Nem tévesztendő össze Rúnar Alex Rúnarsson izlandi labdarúgóval.
Rúnar Rúnarsson
Született1977. január 20. (47 éves)[1]
Reykjavík[2]
Állampolgárságaizlandi
NemzetiségeIzland izlandi
Foglalkozása
IskoláiNational Film School of Denmark (2005–2009, filmrendező)
Sablon • Wikidata • Segítség

Rúnar Rúnarsson (Reykjavík, 1977. január 20. –) izlandi filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Síðasti bærinn (Az utolsó farm) című kisjátékfilmjét 2005-ben Oscar-díjra jelölték.

Élete

[szerkesztés]

Rúnar Rúnarsson egy Reykjavík melletti kis településen, Seltjarnarnesben nőtt fel. 1995-ben forgatta első filmjét Klosettmenninget címmel, Grímur Hákonarsonnal együtt. A rövidfilm öt epizódból áll, melyek mindegyike fényképezőgép-beállításokkal készült. A rövidfilm kedvező fogadtatásban részesült a Nordisk Panorama filmfesztiválon. Ez arra ösztönözte Rúnarssont, hogy több filmet forgasson. Öt évvel később, ugyancsak Hákonarsonnal együtt készítette el Oiko Logos című kisfilmjét. Még ugyanabban az évben – ezúttal egyedül – egy 12 perces rövidfilmet is befejezett, Rætur címmel. Elsősorban a Dogma-filmek hatására, 2002-ben Koppenhágába ment, ahol jelentkezett a Dán Nemzeti Filmiskolába (Den Danske Filmskole), azonban nem vették fel. Tervét nem adta fel, Dániában maradt, filmezett és forgatókönyveket írt, majd két évvel később már sikeresen felvételizett.[3] Pályázatához csatolta akkor elkészült filmjét, amit nem sokkal később Oscar-díjra jelöltek.[4]

2002-ben, a főszereplővel közösen, Leitin að Rajeev címmel közel egy órás dokumentumfilmet forgatott az izlandi Birta Fróðadóttir színésznő-rendezőről, aki Indiába utazott, hogy megkeresse gyermekkori barátját, Rajeevet.[3] 2004-ben készítette el Síðasti bærinn (Az utolsó farm) című rövidfilmjét, amelyben egy eldugott, szeles izlandi tájon élő idős házaspár télre való készülődését mutatja be. A kisjátékfilmmel fesztiváldíjak sorát nyerte el, és az alkotás ott szerepelt a 78. Oscar-gála jelöltjei között, a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában.[4][5]

Ezután két, ugyancsak sikeres rövidfilm következett: a Smáfuglar (2008), majd diplomamunkaként az Anna (2009). Mindkettővel szerepelt a cannes-i fesztiválon, az elsővel az Arany Pálmáért versenyzett, a másodikkal pedig a Rendezők Kéthete szekcióban mutatkozott be.

2011-ben rendezte első nagyjátékfilmjét Tűzhányó (Eldfjall) címmel. Különféle fesztiváldíjak mellett a Transilvania International Film Festivalon átvehette a legjobb rendezőnek járó díjat és megnyerte a legrangosabb izlandi filmdíjat is, az Eddát.

Rúnar Rúnarsson véleménye szerint a film művészi műfaj, melynek a filmrendezők a felelős művészei, ezért a producereknek nem szabad túl nagy befolyással rendelkezniük.[3]

Filmjei

[szerkesztés]
  • 1995: Klosettmenning (rövidfilm) (rendező)
  • 2000: Oiko Logos (rövidfilm) (rendező)
  • 2000: Rætur (rövidfilm) (rendező)
  • 2002: Leitin að Rajeev (rövid dokumentumfilm) (rendező, operatőr és producer)
  • 2004: Síðasti bærinn (The Last Farm) (kisjátékfilm) (rendező és forgatókönyvíró)
  • 2008: Smáfuglar (kisjátékfilm) (rendező és forgatókönyvíró)
  • 2009: Anna (kisjátékfilm) (rendező és forgatókönyvíró)
  • 2011: Eldfjall (Tűzhányó) (rendező és forgatókönyvíró)
  • 2015: Sparrows (Madárkák) (rendező, forgatókönyvíró és producer)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
  3. ↑ a b c Claus Christensen interjúja Rúnar Rúnarssonnal
  4. ↑ a b Jannie Dahl Astrup cikke
  5. ↑ The Last Farm hivatalos weblapja

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]