S10 (Abüdosz)

S10
A sír alaprajza Ayrton, Weigall és Petrie rajzán
A sír alaprajza Ayrton, Weigall és Petrie rajzán
Építtető: IV. Szobekhotep
Típusapiramis vagy masztaba
Elhelyezkedése
S10 (Egyiptom)
S10
S10
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 26° 10′ 16″, k. h. 31° 55′ 27″26.171111°N 31.924167°EKoordináták: é. sz. 26° 10′ 16″, k. h. 31° 55′ 27″26.171111°N 31.924167°E

Az S10 (vagy Abüdosz-dél S10) egy hatalmas ókori egyiptomi sírkomplexum modern kori neve. A sír Abüdoszban található, nagy valószínűséggel királysír és a XIII. dinasztia korának közepén épült. A körülötte talált leletek bizonyítják, hogy a sír nagyszabású, államilag jóváhagyott kő- és sírrablás áldozatául esett.[1] Ezek a leletek azt is bizonyítják, hogy a sírba temettek, és hogy egy Szobekhotep nevű uralkodó számára épült, aki valószínűleg az i. e. 1725 körül élt IV. Szobekhoteppel azonos. A sírt feltáró Josef W. Wegner egyiptológus szerint lehetséges, hogy a sírt eredetileg piramis koronázta,[2] bár Aidan Dodson szerint még mindig nem dönthető el biztosan, piramis volt vagy masztaba.[3]

Leírása

[szerkesztés]
Abüdosz, a S10 sír 1904-ben publikált alaprajza

Az S9 sír a Középbirodalom végén, a második átmeneti kor idején épült királyi nekropoliszhoz tartozik, amely a XII. dinasztia idején uralkodó III. Szenuszert sokkal nagyobb sírkomplexumához tartozó felvezető úttól északkeletre terül el,[3] közel Uah-Szut ókori településhez, az úgynevezett „Anubisz hegye” – egy piramis formájú természetes domb – alatt.[4][5] Elsőként Émile Amélineau tárta föl, majd Ayrton, Weigall és Petrie végzett itt komolyabb feltárást 1901-02-ben; ők erősen kifosztva találták. 2014-ben a Pennsylvaniai Egyetem tárta fel Josef W. Wegner vezetésével.

A S10 sír jelenleg egy vályogtégla kerítésfal maradványaiból áll, amely kb. 40×30 méteres területet vesz körül.[5] Első feltárói masztabasírként írták le, bár erre bizonyítékkal nem szolgáltak.[6] Északi részén föld alatti, mészkővel borított folyosórendszer bejárata nyílik, ez vezet a majdnem teljesen elpusztult sírkamráig. A későbbi ásatások sorén előkerültek egy kanópuszedény töredékei, ez bizonyítja, hogy a sírt használták.[7] A bizonyítékok alapján a sírt már a második átmeneti korban kifosztották. Egy hatvantonnás kvarcitszarkofág, amely a Kairóhoz közeli Gebel el-Ahmarból került elő,[8] nagy valószínűséggel eredetileg innen származik; egy későbbi királysírból került elő ugyanebben a nekropoliszban. Az S10 sírból származó cédruskoporsó deszkáit később a szomszédos CS9 sírba temetkező Szenebkai nevű uralkodó használta fel saját temetkezéséhez.[9] A koporsó külsejére a Koporsószövegekből kerültek részletek (777–785). A szöveg csak részben maradt fenn, de az ezeket a feliratokat viselő koporsók gyakoriak voltak a késő középbirodalmi abüdoszi sírokban. A töredékeken Szobekhotep király neve olvasható.[10]

A felszínen álló építményből semmi nem maradt fenn, de lehetséges, hogy piramis volt.[11] Egy halotti sztélé több darabja is előkerült a helyszínről, de ezt valószínűleg újrahasznosították a szomszédos sírba temetkezett Szenebkai király intruzív temetkezéséhez, és a töredékek egyike sem kontextusból került elő. A sztélé töredékein szintén szerepel a Szobekhotep név.[12]

Tulajdonosa

[szerkesztés]
A feltételezett sírtulajdonos, IV. Szobekhotep szobra

A felfedezéstől egészen 2015-ig nem volt ismert a sírtulajdonos kiléte. A 2003-as és 2014-es ásatások igen valószínűvé tették, hogy ez az építmény királysírnak épült.[13] Utóbbi ásatáson, melyet a Pennsylvaniai Egyetem végzett Josef W. Wegner vezetésével, az S10 sírkomplexum kerítésfalán belülről – a keleti oldalról, ahol egykor egy halotti templom állhatott – előkerült egy sztélé, melyen egy Szobek[hotep] nevű király reliefes ábrázolása és töredékesen fennmaradt neve állt.[3] Emellett az S10 sír melletti, később épült második átmeneti kori sírokból előkerültek egy Szobekhotep nevét viselő fakoporsó darabjai. Ezek arra utalnak, az S10 sír a Középbirodalom végén készült. Míg a korai sajtóhírekben, melyet közvetlenül a felfedezések után közöltek le, I. Szobekhotepet nevezték meg a sír lehetséges tulajdonosaként,[14] az újabb elemzés után úgy tűnik, IV. Szobekhotepé lehetett,[15] mert ekkor a datálást már nemcsak a fakoporsó darabjainak stílusára alapozták, hanem arra is, hogy a sír nagy mérete azt jelenti, tulajdonosának elég sokáig kellett uralkodnia ahhoz, hogy be tudja fejezni. Ez csak III., IV. és VI. Szobekhotepre igaz, közülük pedig IV. Szobekhotep a legvalószínűbb, mivel hármuk közül ő uralkodott a leghosszabb ideig, valamint ő az egyetlen, akiről biztosan tudni, hogy voltak építkezései Abüdoszban. A mellette fekvő S9 sír így nagy valószínűséggel IV. Szobekhotep fivéréé és elődjéé, I. Noferhotepé.[16] Ezt megerősíti, hogy mindkettejükről tudni, hogy sok tevékenységük összpontosult Abüdosz környékére.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dodson, Aidan. The Royal Tombs of Ancient Egypt. Barnsley Pen and Sword Archaeology (2016). ISBN 978-1-47-382159-0  pp.56-57
  2. ↑ Wegner, J. (2015). „Royal Funerary Equipment of a King Sobekhotep at South Abydos: Evidence for the Tombs of Sobekhotep IV and Neferhotep I?”. JARCE 51, 123–164. o. , p.69
  3. ↑ a b c Dodson, p.56
  4. ↑ Abydos: Part III: 1904, Egypt exploration fund (1904. november 4.). OCLC 474028932  pp.14-15, pls. XXXVI—XXXVII.
  5. ↑ a b Wegner, p.69
  6. ↑ McCormack, Dawn (2006). „Borrowed Legacy, Royal Tombs S9 and S10 at South Abydos”. Expedition 48 (2). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 10.)  p.24
  7. ↑ McCormack, Dawn. The Significance of Royal Funerary Architecture for the Study of Thirteenth Dynasty Kingship, The Second Intermediate Period (Thirteenth-Seventeenth Dynasties), Current Research, Future Prospects (OLA 192), Orientalia Lovaniensia analecta. Leuven, Paris, Walpole, MA: Peeters (2010. november 4.). ISBN 978-9-04-292228-0  p.76
  8. ↑ Giant Sarcophagus Leads Penn Museum Team in Egypt To the Tomb of a Previously Unknown Pharaoh. Penn Museum. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  9. ↑ Wegner, p.70
  10. ↑ Josef W. Wegner, K. Cahail (2015). „A royal necropolis at south Abydos: New Light on Egypt's Second Intermediate Period”. Near Eastern Archaeology 78 (2), 68–78. o. DOI:10.5615/neareastarch.78.2.0068.  pp.149–156
  11. ↑ Wegner & Cahail, 2015, pp.138–139
  12. ↑ Wegner & Cahail, 2015, pp.141–148
  13. ↑ McCormack, pp.23-26
  14. ↑ US diggers identify tomb of Pharoah Sobekhotep I. Times Live, 2014. január 6. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  15. ↑ Wegner & Cahail, p.70
  16. ↑ Dodson, p.57

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a S 10 (Abydos) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.