SMS Balaton | |
Hajótípus | romboló |
Üzemeltető | Császári és Királyi Haditengerészet |
Hajóosztály | Tátra-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Ganz-Danubius, Fiume |
Építés kezdete | 1911. november 6. |
Vízre bocsátás | 1912. november 16. |
Szolgálatba állítás | 1913. október 28. |
Szolgálat vége | 1923 |
Sorsa | Zenson néven olasz romboló, majd szétvágták |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 1050 t |
Hossz | 83,5 m |
Szélesség | 7,8 m |
Merülés | 3,2 m |
Hajtómű | 6 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db AEG Curtis-turbina, (20 500shp), két hajócsavarral |
Sebesség | 32,6 csomó |
Fegyverzet |
|
Legénység | 105 fő |
Az SMS Balaton egy, a Monarchia haditengerészete által gyártott és használt Tátra-osztályú romboló/torpedónaszád volt az első világháborúban.
A hajó gerincének lefektetésére 1911 novemberében került sor, az építője a fiumei Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt volt, a munkálatok a bergundi üzemben folytak. Nevét a magyarok szeretett taváról, a Balatonról kapta. Még ugyanebben az évben vízre is bocsátják és 1913-ban állományba veszi a k.u.k. haditengerészet, Pólában állomásozik a háború kitöréséig.
A Balatont arra tervezték, hogy a Monarchia gyorscirkáló-osztályának (Helgoland-osztály) nyújthasson támogatást. Ezért különösen erősnek és gyorsnak építették, hogy szükség esetén el tudjon szakadni a túlerőben lévő antant hajóegységektől. Pont ezért igen erős gépeket kapott, míg a hajótestet igen keskenyre tervezték a mérnökök.
Az SMS Balaton a háború folyamán inkább olyan akciókban került bevetésre, ahol létfontosságú volt a gyorsaság.
A szövetséges tengerészeti bizottság az olasz flottának ítélte, már ebben a minőségében vett részt 1919. március 24-én a Velencében megrendezett győzelmi parádén. 1920. szeptember 27-én Pólába vontatták és átnevezték Zenson-ra. Ezután mint tartalékhajó funkcionált. 1923. július 5-én szétvágták.