Sajóivánka | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Kazincbarcikai |
Jogállás | község |
Polgármester | Seszták Ottó (független)[1] |
Irányítószám | 3720 |
Körzethívószám | 48 |
Népesség | |
Teljes népesség | 584 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 61,19 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,23 km² |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] |
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] |
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 20° 34′ 43″48.264621°N 20.578554°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 53″, k. h. 20° 34′ 43″48.264621°N 20.578554°E | |
Sajóivánka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóivánka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajóivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Kazincbarcikától 5, Miskolctól 27 kilométer távolságra fekszik, a Sajó völgyében. A környező települések: észak felől Sajókaza, kelet felől Kazincbarcika, délnyugat felől Nagybarca, nyugat felől pedig Vadna.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely a belterületének északi szélétől nem messze halad el, kelet-nyugati irányban; főutcája a 25 128-as számú mellékút. Sajókazával és azon keresztül Aggtelek térségéével a 2603-as út köti össze.
A falu közigazgatási területét érinti a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, itt (Harnóczpuszta településrészen) helyezkedik el Sajókaza megállóhely, melynek közúti megközelítését a 26-os útból, annak 26+150-es kilométerszelvényénél észak felé kiágazó 26 303-as út biztosítja.
A község nevével írásban először a Váradi regestrumban találkozhatunk 1222-ben. Ekkor Jovan alakban jegyezték fel a nevét, ami későbbi forrásokban Ivány, Iwan és Iwany formában is előfordult. A 13. századtól a 18. századig több birtokosa is volt, többek között a Putnoki és a Lorántffy családok is birtokolták. A török uralom idején rövid időre elnéptelenedett a falu, de idővel újra benépesült. Az 1700-as évek közepétől a Radvánszky család lett a birtokosa. A reformáció hamar elterjedt ezen a vidéken.
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő faluvezető, Seszták Ottó és egyik független kihívója, Mándoki Angelika között.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 22-én tartották meg, valamivel magasabb részvétel mellett, ami Seszták Ottónak kedvezett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 610 | 603 | 603 | 584 | 596 | 608 | 584 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,5%, református 32,5%, görögkatolikus 4,2%, felekezeten kívüli 13,9% (25,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt római katolikus, 25,7% református, 3,4% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 11,4% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[15]