Sajógalgóc

Sajógalgóc
Sajógalgóc címere
Sajógalgóc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterJaskó Péter (független)[1]
Irányítószám3636
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség308 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 47″, k. h. 20° 31′ 50″48.296461°N 20.530639°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 47″, k. h. 20° 31′ 50″48.296461°N 20.530639°E
Sajógalgóc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajógalgóc
Sajógalgóc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajógalgóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajógalgóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sajó bal partján, Kazincbarcika vonzáskörzetében fekszik, a várostól 10 kilométerre nyugatra, Putnoktól hasonló távolságra keletre. A megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 30 kilométerre északkeletre található.

A közvetlenül határos települések: észak felől Dövény, kelet felől Sajókaza, délkelet felől Vadna, délnyugat felől Sajóvelezd, nyugat felől pedig Dubicsány.

Megközelítése

[szerkesztés]

Külterületén áthalad a 26-os főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala –, de a település belterülete csak az abból, annak 30+800-as kilométerszelvényénél kiágazó 26 103-as számú mellékúton érhető el.

Kelet-nyugati irányban áthalad a határai közt a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, de annak csak a szomszédos településeken vannak megállóhelyei.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. században a Rátót nemzetségbeli Kazai Kakas család birtoka volt, melynek ősi birtokközpontja Kazán volt és uradalma kiterjedt Kazán kívül Kazincz, Igrici, Galgóc és Divény helységekre is.

1442-ben a cseh Giskra várat épített, s innen fosztogatta a környéket. Mátyás király 1459-ben űzte ki a huszitákat, – s mint a környék hasonló várait – a sajógalgócit is leromboltatta. A község neve 1485-ben Galgócz alakban fordul elő, ez a név szláv eredetű, jelentése: galagonyával benőtt hely. Ekkor a Rátót nemzetség egyik tagja az egri káptalanra hagyta a falu egy részét. 1504-ben már az egész falu a káptalan birtoka. 1555-ben a török kirabolta, s elpusztította a falut. Később újra benépesült. 1785 és 1788 között épült a katolikus templom. 1789-ben szentelték fel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bartus József (független)[3]
  • 1994–1998: Bartus József (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Bartus József (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Bartus József (független)[6]
  • 2006–2010: Bartus József (független)[7]
  • 2010–2014: Bartus József (független)[8]
  • 2014–2019: Jaskó Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Jaskó Péter (független)[10]
  • 2024– : Jaskó Péter (független)[1]
Sajógalgóc légi felvételen
Sajógalgóc légi fotón

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
344
338
334
280
295
308
308
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 10%, görögkatolikus 1,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,4% (20,9% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% szlováknak,3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,7% volt római katolikus, 11,9% református, 1,7% görög katolikus, 5,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 9,5% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelve
  • Négy, műemléki védelem alatt álló népi lakóház[14]
  • Sajógalgóci Horgászpark
  • Sajógalgóci földvár. Sajógalgóc késő Árpád-kori nemesi vára az egyik legépebben megmaradt földvár Magyarországon. A vár közel 25 méter átmérőjű, kör alakú. A várról okleveles adat nem maradt fenn, csak Heltai Gáspár, illetve Bonfini szövegei említik. A sajógalgóci várhegyet a II. világháború harcaiban is használták, több akkor létesített lövészteknő napjainkban is megfigyelhető.[15]

Források

[szerkesztés]
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Árpád-kori új okm. VII. 102 (Dl. 9815)
  • Szelekovszky László: Sajógalgóc Építészeti Emlékek (2000)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  6. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Sajógalgóc Helységnévtár
  13. ↑ Sajógalgóc Helységnévtár
  14. ↑ Sajógalgóc műemlékei. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  15. ↑ Sajógalgóc. (Hozzáférés: 2024. november 9.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]