Sajólászlófalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pálcza Józsefné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3773 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 436 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 64,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,62 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Sajólászlófalva weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólászlófalva témájú médiaállományokat. | |||
Sajólászlófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
A település a Bükk-vidék északi részén, a Tardonai-dombság területén fekszik, 21 kilométerre Miskolctól. A festői dombokkal övezett, erdőkkel borított Pitypalatty-völgyben elhelyezkedő hat község (Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna) egyike, amelyek szinte egymásba karolva adnak otthont az ott élőknek és kínálnak látnivalókat a térségbe látogatóknak.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Sajókápolna, kelet felől Sajóbábony, dél felől Miskolc-Pereces, délnyugat felől Radostyán, nyugat felől pedig Kondó.
Csak közúton érhető el, Sajószentpéter felől vagy Radostyán érintésével, mindkét irányból a 2517-es úton. Főutcája a 25 132-es számú mellékút.
nevét Szent Lászlóról kapta, akinek igen nagy kultusza volt Borsodban.
A községre vonatkozó okleveles adatok már a XIV. századtól fellelhetők, de királyi emberek említésénél a Lászlófalvai család szerepel már korábban is. Ebből következtethető, hogy a település már az Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua. Elnevezése a későbbiekben sok változáson ment keresztül: a Laslófalwa, Lászlófalwa, Lazlo Falwa írásmódot figyelhetjük meg. A török uralom idején hódoltsági területként fizetett adót. A reformáció 1576-tól terjedt el a környéken, Sajólászlófalva előbb leányegyházként, majd önálló egyházként működött: templomát 1706-ban építette újjá. A XVII. században jó bortermelő vidék volt, ebben az időben Bodó Gergely kapta meg a birtok egy részét, majd Pálóczi-, Horvát- és Szirmai-birtok lett, a XVIII. század végén pedig a Fáy és Almássy családok birtokolják.
A településen 2009. március 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 436 | 425 | 425 | 418 | 437 | 447 | 436 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (26% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 53,5%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 11,6% (23,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 40,3% református, 3% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 16,9% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[16]
Az 1706-ban újjáépített református templom, amelynek fából készült, festett, kazettás mennyezete a maga egyszerűségében is lenyűgözően szép.