Salköveskút | |||
A római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szombathelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth József (független)[1] | ||
Irányítószám | 9742 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 446 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,2 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 16° 41′ 42″47.294440°N 16.695000°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 16° 41′ 42″47.294440°N 16.695000°E | |||
Salköveskút weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salköveskút témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Salköveskút község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. A mai formájában 1935-ben jött létre, Salfa és Köveskút falvak egyesítésével.
A Gyöngyös-sík északi részén, Szombathelytől 10 kilométerre északkeletre fekszik.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8638-as út, ezen érhető el a megyeszékhely, Szombathely, illetve a legközelebbi város, Csepreg irányából is. Sopron térsége felől Vasasszonyfa érintésével közelíthető meg, a 8639-es, majd a 8643-as úton. Közigazgatási határszélén, központjától több kilométerre északkeletre elhalad még a 8636-os út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Salköveskút-Vassurány megállóhely közvetlenül a két névadó település határvonala mellett, de salköveskúti területen helyezkedik el, közúti elérését a 8638-as útból kiágazó 86 118-as számú mellékút biztosítja.
Neve a régi Saul személynév és a köveskút (kővel kirakott kút) szavak összetétele.
Salfát 1489-ben Solfolua, Köveskutat 1263-ban Kueskut néven említik először. Köveskutat 1284-ben Terra nobilium Kueskuth, 1334-ben Keweskwth, 1456-ban Kweskwth, 1489-ben Keweskwth al. nom. Salfalwa alakban említik.[4] Salfa határában római épületnyomokat találtak. Temploma 1443-ban már állt, de később elpusztult. Köveskút területén egykor erődítmény állott, birtokosa a Szegedy család volt. 1549-ben 20 porta után adózott, birtokosai a Niczky és Bagody családok voltak. 1787-ben 37 házában összegen 336 lakos élt.
Vályi András szerint "KÖVESKÚT. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Szegedi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Salsának szomszédságában, és annak 449filiája, határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó; fája, legelője, erdeje vagyon, piatzozása Kőszögön, és Szombathelyen."[5]
Vas vármegye monográfiájában "Köveskut , magyar község, 58 házzal és 461 r. kath. lakossal. Postája és távírója Acsád. Csinos kath. temploma 1876-ban épült. Földesura a Szegedy -család volt; a birtok jelenleg a Szegedy-féle hitbizományhoz tartozik."[6] "Salfa, régi, nemesi magyar község 25 házzal és 182 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Acsád. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik. A salfai Szita -család ősi fészke, mely innen is nyerte prédikátumukat. Plébániája és temploma már 1443-ban fennállott. A község határában a rómaiak korából épületnyomok vannak. Földesurai a Szita – és Goszthonyi -családok voltak."[6]
1910-ben Salfának 164, Köveskútnak 509 lakosa volt. A két községet 1935-ben egyesítették.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 473 | 466 | 464 | 472 | 478 | 479 | 459 | 455 | 448 | 446 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% bolgárnak, 0,2% szlovénnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, evangélikus 1,9%, református 2,1%, felekezet nélküli 4,1% (26,2% nem nyilatkozott).[15]
Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1876-ban épült, barokk stílusú, benne 18. századi Madonna-szoborral.