Sankt Andrä-Höch | |||
A Szt. András-templom tornya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leibnitzi járás | ||
Irányítószám | 8444, 8441, 8442, 8443, 8505, 8521, 8522 | ||
Körzethívószám | 03456, 03457, 03185 | ||
Forgalmi rendszám | LB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1731 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 356 m | ||
Terület | 20,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″46.792500°N 15.379444°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″46.792500°N 15.379444°E | |||
Sankt Andrä-Höch weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Andrä-Höch témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sankt Andrä-Höch osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1723 lakosa volt.
Sankt Andrä-Höch a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, mintegy 35 km-re délre Graztól. Legmagasabb pontja a 671 méteres Demmerkogel. Sankt Andrä-Höch a sausali borvidék része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (valamennyit saját katasztrális községében): Brünngraben (112 lakos), Fantsch (202), Höch (205), Neudorf im Sausal (327), Reith (132), Rettenberg (296), Sankt Andrä im Sausal (377), Sausal (166).
A környező települések: északkeletre Sankt Nikolai im Sausal, délkeletre Kitzeck im Sausal, délre Gleinstätten, nyugatra Groß Sankt Florian, északra Wettmannstätten.
I. Ottó császár 970-ben adományozta Sausal erdejét (forestum susil) Frigyes salzburgi érseknek. Az "édes völgyek" (németül süßen Täler, latinul dulces valles) elnevezés (így emlegették a Sausali-dombvidék nyugati felét, amely nagyjából megfelel a mai önkormányzat területének) 977-ben bukkan fel először. Az érsek bajor telepeseket hozatott az addig szlávok által ritkásan lakott erdős dombságra, akik kiirtották az erdőt, feltörték a földet és szőlőt telepítettek. A 12. században már "hegyjoggal" rendelkeztek a helyi gazdák, vagyis a bortermelés legalább ekkorra vezethető vissza. 1322-ben 21 helyi szőlősgazdáról tesznek említést. A környék vadjairól is híres volt, az erdőkben a 10. században a király, utána az érsek vadászott medvére és szarvasra. Távollétében az erdőmester felügyelte a vadgazdálkodást és a parasztok kondáinak makkoltatását. Várak ekkor nem épültek, a néhány mai kastélyt (Flamhof, Harrachegg, Waldschach) jóval később emelték.
A 17. században a bortermelés jelentősége fokozatosan visszaesett, mára főleg Höchben maradt számottevő szőlőtermelő közösség. 1595-ben Wolf Dietrich érsek átadta leibnitzi földbirtokait Martin Brenner seckau püspöknek.
1168-ban a Sankt Florian-i Konrád plébános kapta meg a birtokot Adalbert érsektől, ő építtette azt a Szent Andrásnak szentelt kápolnát, amely először 1244-ben jelenik meg az oklevelekben. A templomról kapta nevét a környező falu is, amelyet elsőként 1445-ben említenek St. Andrä zu Sussentäler-ként. Egyházközségként 1788-ban szerezte meg önállóságát.
A község mai címerét 1994-ben fogadták el.
A Sankt Andrä-Höch-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1723 fő élt. A lakosság 1869 óta (akkor 2219 lakos) lassan, de fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.