Sankt Anton an der Jeßnitz

Sankt Anton an der Jeßnitz
A községháza
A községháza
Sankt Anton an der Jeßnitz címere
Sankt Anton an der Jeßnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásScheibbs-i járás
Irányítószám3283
Körzethívószám07482
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség1211 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület69,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 15° 12′ 20″47.961111°N 15.205556°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 15° 12′ 20″47.961111°N 15.205556°E
Sankt Anton an der Jeßnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Anton an der Jeßnitz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sankt Anton an der Jeßnitz osztrák község Alsó-Ausztria Scheibbsi járásában. 2022 januárjában 1169 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Sankt Anton an der Jeßnitz a Scheibbsi járásban
A Szt. Antal-plébániatemplom
A Bruderlade

Sankt Anton an der Jeßnitz a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, az Eisenwurzen történelmi tájegységben, a Jessnitz folyó mentén, az Türnitzi-Alpokban. Legmagasabb pontja az 1130 m magas Turmkogel. Területének 71,6%-a erdő, 24,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 11 települést és településrészt egyesít: Anger (42 lakos 2022-ben), Gabel (7), Gärtenberg (93), Gnadenberg (81), Grafenmühl (54), Gruft (210), Hochreith (27), Hollenstein (76), Kreuztanne (19), St. Anton an der Jeßnitz (411) és Wohlfahrtsschlag (149). A kataszteri közösségek Anger, Gärtenberg, Grafenmühl, St. Anton an der Jeßnitz és Wohlfahrtsschlag.[2]

A környező önkormányzatok: délkeletre Puchenstuben, délnyugatra Gaming, északnyugatra Scheibbs, északra Sankt Georgen an der Leys, keletre Frankenfels.

Története

[szerkesztés]

A helynevek alapján a népvándorlás során a térségben szlávok települtek meg (Jeßnitz: jasen (kőrisfa)), majd 900 körül bajorok költöztek a régióba, akik idővel asszimilálták a szlávokat. A folyót először 1270-ben említik egy bizonyos Otto von Jesenitz nevében, míg magát a falut csak 1464-ben. Templomát a 16. század közepén építették és 1691-ben szentelték fel. St. Anton 1785-ben, II. József egyházrendeletét követően vált önálló egyházközséggé.

1820-ban kőszenet kezdtek bányászni a környező hegyeben, 1854-ben 9 ezer bécsi mázsányit termeltek ki. A 19. század közepén a kaszagyárat lőfegyvergyárrá fejlesztették, de 1868-ben bezárták. Ugyanebben az évben a gyártulajdonos, Andreas Töpper felépíttette a Bruderlade épületét, ahol szükséglakásokat hoztak létre a gyára munkásainak. Az épületben ma a helytörténeti múzeum működik.

1910-ben egy nagy eső során a szénbányák által instabillá tett hegyoldalon földcsuszamlás zárta el egy patak folyását és kialakult az Antonisee tó, amelyet ma szabadidős tevékenységekhez használnak.

Lakosság

[szerkesztés]

A Sankt Anton an der Jeßnitz-i önkormányzat területén 2021 januárjában 1169 fő élt. A lakosságszám 1939 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,3%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 0,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (98,3%) mellett a magyarok és a horvátok alkották 0,3-0,3%-kal (4-4 fő).

A népesség változása:

2016
1 221
2018
1 211

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Pádovai Szt. Antal-plébániatemplom
  • a Bruderlade-múzeum

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Anton an der Jeßnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.