Sankt Egyden am Steinfeld

Sankt Egyden am Steinfeld
Saubersdorf
Saubersdorf
Sankt Egyden am Steinfeld címere
Sankt Egyden am Steinfeld címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásNeunkircheni járás
Irányítószám2731, 2624
Körzethívószám02638
Forgalmi rendszámNK
Népesség
Teljes népesség1924 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület26,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 16° 06′ 12″47.781667°N 16.103333°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 16° 06′ 12″47.781667°N 16.103333°E
Sankt Egyden am Steinfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Egyden am Steinfeld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sankt Egyden am Steinfeld osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1979 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Sankt Egyden am Steinfeld a Neunkircheni járásban
A Szt. Egyed-plébániatemplom
A saubersdorfi kastély

Sankt Egyden am Steinfeld Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati részén lévő Steinfelden, a Johannesbach folyó mentén. Területének 43,1%-a erdő. Az önkormányzat 5 településrészt illetve falut egyesít: Gerasdorf am Steinfeld (325 lakos 2019-ben), Neusiedl am Steinfeld (431), St. Egyden am Steinfeld (224), Saubersdorf (607) és Urschendorf (392).

A környező önkormányzatok: délre Breitenau és Neunkirchen, délnyugatra Würflach, nyugatra Willendorf, északra Winzendorf-Muthmannsdorf és Weikersdorf am Steinfelde, északkeletre Bécsújhely.

Története

[szerkesztés]

A község területe a római korban is lakott volt. 2008-ban egy majorság maradványait tárták fel a régészek. Egy római sírkövet is találtak korábban, de azt az 1970-es években ellopták. Itt haladt át a Savaria-Vindobona római út is.

Egyházközsége sokáig Fischaunak volt alárendelve. A 15. században a falu akkori birtokosai, a Puchheimek Mátyás magyar király oldalára álltak, ezért Mátyás halála után III. Frigyes császár elvette tőlük a birtokot és a bécsi Szt. István-székesegyház kanonokjainak adományozta. A reformáció alatt a lakosok nagy része protestánssá, majd az ellenreformáció hatására ismét katolikussá vált. A falut Mátyás háborúi, a török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc idején is kifosztották.

Gerasdorf kastélya a Habsburgok tulajdonában volt; a második világháború után fiatalkorúak börtönévé alakították át. A 19. század közepén megépült a Déli vasút, amelynek legközelebbi állomása 5 km-re volt a falutól. 40 évvel később elkészült a Schneebergbahn, valamint csipkegyárat alapítottak Urschendorfban. Még a 19. században kiépült a Bécset ellátó vízvezetékrendszer. Ehhez kapcsolódóan a második világháború után itt készült el az ország legnagyobb magas-víztározója.

Lakosság

[szerkesztés]

A Sankt Egyden am Steinfeld-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1979 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,2%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 11,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német mellett (96%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a magyarok alkották 1,3%-kal (23 fő).

2016
1 902
2018
1 924

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Egyed-plébániatemplom
  • a saubersdorfi kastély és kápolnája
  • az urschendorfi kastély
  • a volt gerasdorfi kastély barokk portálja
  • a 18. századi Szt. Flórián-szobor

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Egyden am Steinfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.