Sankt Margarethen an der Raab | |||
A Szt. Margit-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Weizi járás | ||
Irányítószám | 8321 | ||
Körzethívószám | 03115 | ||
Forgalmi rendszám | WZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4074 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 380 m | ||
Terület | 43,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′, k. h. 15° 45′47.050000°N 15.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 03′, k. h. 15° 45′47.050000°N 15.750000°E | |||
Sankt Margarethen an der Raab weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Margarethen an der Raab témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sankt Margarethen an der Raab osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 4074 lakosa volt.
Sankt Margarethen an der Raab a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Rába jobb partján. Legmagasabb pontja a 499 m-es Kleeberg. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Entschendorf (538 lakos 2018-ban) Goggitsch (287), Kroisbach (281), St. Margarethen an der Raab (1114), Sulz (507), Takern I (380), Takern II (605), Zöbing (362).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Gleisdorf, északra Hofstätten an der Raab, keletre Markt Hartmannsdorf, délre Eichkögl és Kirchberg an der Raab, délnyugatra Sankt Marein bei Graz, nyugatra Nestelbach bei Graz.
St. Margarethen an der Raab templomát 1267-ben említik először, akkor még leányegyházként; plébániatemplomi státuszt 1295-ben kapott. A templomot 1510 körül átépítették. Az önkormányzat 1850-ben alakult meg, miután az 1848-as bécsi forradalom következtében megreformálták a birtokrendszert. Az önkormányzat mai, 8 katasztrális községből álló formáját 1968-ban nyerte el. 2010-ben St. Margarethent mezővárosi rangra emelték.
A Sankt Margarethen an der Raab-i önkormányzat területén 2018 januárjában 4074 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95%-a római katolikusnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban.