Sankt Stefan ob Leoben | |||
A Szt. István-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leobeni járás | ||
Irányítószám | 8713, 8714 | ||
Körzethívószám | 03832 | ||
Forgalmi rendszám | LN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1930 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 588 m | ||
Terület | 78,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 14° 58′ 39″47.319722°N 14.977500°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 14° 58′ 39″47.319722°N 14.977500°E | |||
Sankt Stefan ob Leoben weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Stefan ob Leoben témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sankt Stefan ob Leoben osztrák község Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1917 lakosa volt.
Sankt Stefan ob Leoben Felső-Stájerországban fekszik, a Mura mentén. Területén található Stájerország szövetségi tartomány földrajzi középpontja. Az önkormányzathoz 6 település tartozik (Zmöllach kivételével valamennyi a saját katasztrális községében): Kaisersberg (394 lakos), Lichtensteinerberg (17), Lobming (378), Niederdorf (139), Sankt Stefan ob Leoben (1014), Zmöllach (34).
A környező önkormányzatok: nyugatra Kraubath an der Mur, északnyugatra Kammern im Liesingtal, északra Traboch, északkeletre Sankt Michael in Obersteiermark, délkeletre Übelbach, délnyugatra Sankt Margarethen bei Knittelfeld.
A település létrejötte a Murán átvezető Szt. István-hídnak köszönhető; ez volt az egyetlen átkelő a folyón Knittelfeld és Leoben között. A mai helynevek már egy 860-as adománylevelekben feltűnnek, Lobmingot pedig (Lobminichamundi) 927-ben említi először egy oklevél. 1105-ben Waldo von Rein gróf kápolnát építtet a faluban. A 13. században a Pfannbergek a birtok urai, ők építtették Kaisersberg várát.
1581-ben egy timsóüzemet említenek Kaisersberg mellett, 1629-ben megkezdik a rézérc bányászatát Lobming mellett, 1755-ben pedig a grafit kitermelés is megindul.
Kaisersberg vára 1793-ig volt lakott, amikor tulajdonosa, Breuner gróf új kastélyt építtetett a várhegy lábánál. A várat a napóleoni háborúk alatt, a szomszédban zajló Sankt Michael-i csata során lerombolták.
Az 1848-as polgári forradalom után megalakult St. Stefan önkormányzata, amelynek területe megegyezett a maival. 1860-ban a községet bekötötték a vasúti hálózatba. 1862-ben Mayr-Melnhof báró felvásárolta a grafitbányát, a krómércbányát és a lobmingi vasművet. Utóbbi kettőt bezárták, de a grafitkitermelés jövedelmezőnek bizonyult. Egy rövid ideig magnezitet is bányásztak St. Stefan mellett.
A második világháborúban a község nem szenvedett károkat. A háború végén a szovjetek foglalták el, majd a brit megszállási zónába került.
A Sankt Stefan ob Leoben-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1917 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 2392 fő) csökkenő tendenciát mutatott. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 86,5%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 10,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.