Sankt Stefan ob Stainz
| Sankt Stefan ob Stainz | |||
 | |||
| A Szt. István-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Deutschlandsbergi járás | ||
| Irányítószám | 8511 | ||
| Körzethívószám | 03463 | ||
| Forgalmi rendszám | DL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3571 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 404 m | ||
| Terület | 49,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 43″, k. h. 15° 15′ 32″46.928611°N 15.258889°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 43″, k. h. 15° 15′ 32″46.928611°N 15.258889°E | |||
| Sankt Stefan ob Stainz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Stefan ob Stainz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sankt Stefan ob Stainz osztrák község Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 3567 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Sankt Stefan ob Stainz a tartomány déli részén fekszik a (megtévesztő nevű) Nyugat-Stájerország térségben, a Deutschlandsbergi járás északi határán. Az önkormányzat 9 katasztrális községben 11 falut fog össze: Greisdorf (422 lakos), Grubberg (93), Gundersdorf (292), Lemsitz (371), Lichtenhof (86), Pirkhof (409), Sankt Stefan ob Stainz (793), Sommereben (208), Steinreib (298), Wald in der Weststeiermark (31) Zirknitz (541).
A környező települések: keletre Lannach, délre Stainz, nyugatra Edelschrott, északnyugatra Ligist, északra Mooskirchen.
Története
[szerkesztés]Zirknitz környékén a vaskori La Tène-kultúrához tartozó, római, illetve római kori kelta és illír sírokat találtak. A német nyelvű bajorok betelepülésének első írásos nyoma 1180-ból származik. St. Stefan ob Stainz egyházközségét 1203-ban említik először, előbb, mint hogy maga a grazi püspökség 1218-ban megalakult volna (akkor a salzburgi érsekség alá tartozott).
A lemsitzi vár a 12-13. században épült, tulajdonosai a Wildon-család hűbéresei voltak (akik a salzburgi érseket szolgálták). A várat a 17. század után nem említik, mára csak romjai maradtak. Egy másik nemesi kúria Lichtenhofban állt, ahol a von Lichtenberg nemzetség épített kétszintes kastélyt. A család előbb az Eppenstein-, később a Wildon-dinasztiát szolgálta, ám a 16. században kihalt. A kastélyépületet mezőgazdasági célokra hasznosították, majd lebontották.
1480-ban török portyázók dúlták fel Stájerországot és Karintiát; feltehetően a mai önkormányzathoz tartozó falvakat is. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszavonuló törökök is elpusztították az egész dél-stájer országrészt. A helyiek a lemsitzi várban találtak menedéket, amely ellenállt a törökök néhány napos ostromának.
A napóleoni háborúk során a francia hadsereg szállta meg a vidéket. Lichtenhof és Pichling között az erdőben ma az ún. Francia kereszt (Franzosenkreuz) jelzi azt a helyet ahol a helyi parasztok megöltek három francia katonát.
Az 1933-ban a helyi orvos vezetésével megalakult az NSDAP helyi szervezete. 1934 nyarán a nácik megpróbálták átvenni Ausztriában a hatalmat (ún. júliusi puccs), ennek során a helybeli és a közeli Stainzból érkező fegyveres nemzetiszocialisták elfoglalták a csendőrség épületét. Harcokra nem került sor, mert a csendőrök visszavonultak.
A községi önkormányzat 1850-ben jött létre Lemsitz, Lichtenhof és Sankt Stefan részvételével. Nevét 1951-ben Sankt Stefan ob Stainz-ra változtatták. 1968-ban csatlakozott hozzá Pirkhof és Zirknitz, 2013-ban Gundersdorf, a 2014-es stájerországi közigazgatási reform során pedig Greisdorf.
Lakosság
[szerkesztés]A Skt. Stefan ob Stainz-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3567 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 3640 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,6%-a volt osztrák állampolgár. 92,7%-uk katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]
- a Szt. István-plébániatemplom St. Stefanban. 1203-ban említik először, mai formáját 1625-ben kapta. A paplak barokk stílusú.
- a 18. századi volt temetői kápolna
- a lemsitzi vár helyét teljesen benőtte az erdő, a romok alig felismerhetőek
- a greisdorfi erdei üveghuta 1640-ben épült, az egyik legjobb állapotban megmaradt középkori üveghuta Közép-Európában
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Konrad Moser: St. Stefan ob Stainz. Eigenverlag der Gemeinde St. Stefan ob Stainz, 1987.
- Maria Grill-Ninaus: Die Organisation von Haus und Hof im Kontext der historischen Entwicklung am Beispiel Stainzenhof in der Gemeinde St. Stefan ob Stainz, Stmk. Diplomarbeit an der Universität für Bodenkultur in Wien, 1994.
- Elmar Voggenberger-Meißel: Flächendeckender Abwasserentsorgungsplan für die Gemeinden Georgsberg, Greisdorf, Gundersdorf und St. Stefan ob Stainz. Diplomarbeit an der Universität für Bodenkultur in Wien, 1992.
- Martina Sulzberger: Die Pfarrkirche St. Stefan ob Stainz. Karl-Franzens-Universität Graz. Graz 2012.
További információk
[szerkesztés]- A település honlapja
- 60348 – Sankt Stefan ob Stainz Archiválva 2021. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Stefan ob Stainz témájú kategóriát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Stefan ob Stainz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)