Scardinius graecus

Scardinius graecus
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Scardinius
Bonaparte, 1837
Faj: S. graecus
Tudományos név
Scardinius graecus
Stephanidis, 1937
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Scardinius graecus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Scardinius graecus témájú kategóriát.

A Scardinius graecus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Scardinius graecus egyetlen görögországi tóban, a 25 km²-es felületű Jlíki-tóban honos. Ezt a fajt, korábban sok szerző csak a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) alfajának tekintette.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 25-35 centiméter, legfeljebb 40 centiméter. 39-42 nagy, kerekded pikkelye van az oldalvonal mentén.

Életmódja

[szerkesztés]

A parti növényzet között, kisebb csapatokban él. Tápláléka apró rákok, rovarlárvák, vízre hullott rovarok és puha növényi részek.

Szaporodása

[szerkesztés]

Április és június között csapatosan ívik a vízinövényekben gazdag, sekély parti részeken.

Felhasználása

[szerkesztés]

Ennek a halnak ipari mértékű a halászata.

Források

[szerkesztés]