Schlesinger Lajos
| Schlesinger Lajos Ludwig Schlesinger | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1864. november 1. Nagyszombat |
| Elhunyt | 1933. december 16. (69 évesen) Giessen, Németország |
| Sírhely | Neuer Friedhof Gießen |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Clara Fuchs (1869–1954), felesége 1897–1933 |
| Gyermekek | Gertrud (1901), Hildegard (1904), Eilhard (1909) |
| Iskolái | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika |
| Kutatási terület | függvényelmélet, lineáris differenciálegyenletek |
| Munkahelyek | |
| kolozsvári és giesseni egyetem | egyetemi tanár |
| Szakmai kitüntetések | |
| Lobacsevszkij-díj | |
| Akadémiai tagság | MTA levelező tag (1902) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schlesinger Lajos Ludwig Schlesinger témájú médiaállományokat. | |
Schlesinger Lajos (Nagyszombat, 1864. november 1. – Giessen, 1933. december 16.) Lobacsevszkij-díjas magyar–német matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Életpályája
[szerkesztés]Zsidó származású családba született, apja Schlesinger Bernát kereskedő volt, anyja Oppenheim Regina. Az elemi iskolát szülővárosában kezdte, majd Pozsonyban járt középiskolába. Heidelbergben és Berlinben matematikát és fizikát tanult, majd 1887-ben Berlinben doktorált Lazarus Immanuel Fuchs és Leopold Kronecker irányításával.[1] 1889-től Berlinben, majd 1897-ben Réthy Mór (1846–1925) ajánlására a kolozsvári egyetemre került, ahol 1911-ig oktatott. 1902-ben az MTA tagjai közé választotta. Az 1906–1907-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja.[2][3]
Geometriai tevékenységéért 1909-ben megkapta a nemzetközi Lobacsevszkij-díjat (a díjat tulajdonképpen később kapta, de 1909-es megjelöléssel). 1911-ben meghívták a pesti egyetemre rendes tanárnak. De Budapesten csak rövid ideig oktatott, mert meghívták a giesseni egyetemre.[1] 1911-ben Németországba költözött, és a giesseni egyetemen tanított 1930-as nyugdíjazásáig. Ezalatt 24-en doktoráltak az irányításával.[4]
1897-ben feleségül vette Lazarus Fuchs leányát, Clarát, három gyerekük született Kolozsváron.[1]
Munkássága
[szerkesztés]Schlesinger kutatásai főleg a függvényelmélet és a lineáris differenciálegyenletek témájába tartoznak. Egy speciális esetben megoldotta Hilbert 23. problémáját (Van-e lineáris differenciálegyenlet minden adott szingularitáshoz és monodrómiacsoporthoz?). Az általános esetről 1994-ben bebizonyították, hogy nem igaz.
Schlesinger nevéhez fűződik Bolyai János kolozsvári szülőházának felkutatása, több kiváló, a Bolyaiakat értékelő tudományos dolgozatnak a publikálása. A kolozsvári egyetemen előadást tartott a Bolyai-geometriáról.
A kolozsvári egyetemen kiadott jegyzetei
[szerkesztés]Schlesinger kézzel írott, sokszorosított jegyzetei, amelyek ma is megtalálhatók a kolozsvári egyetem matematikai könyvtárában:
- Elliptikus függvények elmélete és alkalmazásai, Kalazantinum , 1898-99, 290 old.
- Égi testek mechanikája, Kalazantinum, 1898/9, II félév. 103 old. Fourier-féle sorok physikai alkalma¬zásokkal, 1899. 137 old. (egybekötve)
- A differentiál-számítás, Kolozsvár, Kalazantinum, 1900, 187 old.
- Riemann-féle felületek, Kolozsvár, 1900, 227 old. (A fedőlapon, helytelenül, Rimann van írva.)
- Elliptikus függvények, Kolozsvár, 1901, 203 old.
- Felsőbb geometria, Kalazantinum, 1901, 378 old.
- A tér absolute igaz tudománya, 1902, 256 old.
- Bevezetés a variatio számításba, 1902, 126. old.
- Az absolut sík eltolásaiból alkotott discontinuus csoportokról, Kolozsvár, 1906, I. félév, 237 old.
- Fuchs-féle függvények, Kolozsvár, 1906–07, II. félév, 128 old. (A4-es formátum)
- Görbe vonalak és felületek elmélete, Kolozsvár, 1907–08, I. félév, 204 old. Kiadja a "Tanárjelöltek segédegylete" (A4-es formátum)
- Válogatott fejezetek az infinitesimális geometriából, Kolozsvár, 1908. 170 old. (A4-es formátum) – 2 drb. van belőle
- Égitestek forgásáról, Kolozsvár, 1908–09. I. félév, 273 old. (A4-es formátum)
- Differenciál-egyenletek elmélete, Kolozsvár, 1909–10, I. félév, 223 old. (A4-es formátum)
- Bevezetés a Fuchs-féle függvények elméletébe, II. rész. Égitestek mechanikája, 107 old. é.n. (egybekötve)
- Differenciálszámítás, 218 old. é.n.
Ezen jegyzetek egy része megtalálható digitalizált formában az EMT honlapján.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Természet Világa, 145. évf. 12. sz. (2014) Szabó Péter Gábor: A tér absolute igaz tudománya. 572-573. o.
- ↑ Oláh-Gál Róbert: Hogyan került Schlesinger Lajos Kolozsvárra? (magyar nyelven) (pdf). Műszaki Szemle. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
- ↑ Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában. (magyar nyelven). erdélyi magyar elektronikus könyvtár. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
- ↑ Ludwig Schlesinger doktorált tanítványai (angol nyelven). Mathematics Genealogy Project. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
- ↑ Az EMT honlapja (angol nyelven). Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
Források
[szerkesztés]- A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Almanachja és tanrendje, félévenként kiadva 1872 és 1918 között.
- Dezső Gábor: Ludwig Schlesinger, The MacTutor History of Mathematics archive, Univ. of St. Andrews, Scotland.
- Oláh-Gál Róbert: Hogyan került Schlesinger Lajos Kolozsvárra? Műszaki Szemle 50 (Historia Scientiarium 7), 2010, pp/ 16-22.
- Kása Zoltán: Schlesinger Lajos matematikai előadásai a kolozsvári egyetemen, III. Tudománytörténeti Konferencia, 2010. jún. 24-26. Marosvásárhely (EMT-rendezvény).
További információk
[szerkesztés]- Maurer I. Gyula: Schlesinger Lajos egy megmentett írása, Polygon, 17. köt. 1-2 sz. 2008. dec. pp. 11–16.
- schlesinger, ludwig - The 1901 Jewish Encyclopedia - Encyclopedias - StudyLight.org[halott link]
- Internet Archive Search: collection:"americana" AND (creator:"Schlesinger, Ludwig, 1864-") Books digitized and uploaded to the Internet Archive
- Schlesinger Lajos: A tér absolute igaz tudománya. Jubileumi előadás Bolyay János születésének 100-dik évfordulója alkalmából, Forrásfeldolgozás. Szerk. Mezei Ildikó, Nagy Gábor Péter, Varga Csaba, Ábel Kiadó, Kolozsvár-Szeged, 2012.
