Schnitzler János | |
![]() | |
Született | 1835. április 10.[1][2] Nagykanizsa[3] |
Elhunyt | 1893. május 2. (58 évesen)[1][2] Bécs[4] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Louise Schnitzler[5] |
Gyermekei |
|
Szülei | Josef Schnitzler |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Sírhelye | Régi zsidó temető[6] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Schnitzler János témájú médiaállományokat. | |
Schnitzler János (Nagykanizsa, 1835. április 10. – Bécs, 1893. május 2.)[7] orvosdoktor, egyetemi tanár.
Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, ahol 1860-ban orvosdoktorrá avatták. 1863-64-ben Oppolzer asszisztense volt; 1865-ben a bécsi egyetemen magántanár, 1878. szeptember 12-től címzetes, 1880-től rendes tanára lett a gégegyógyászatnak és 1882-ben császári és királyi kormánytanácsossá neveztetett ki. 1860-ban alapította (Markbreiter Fülöppel együtt) a Wiener Medicinische Presse-t, melyet 1886-ig szerkesztett. 1887-ben az Internationale klinische Rundschau és 1890-ben a Klinische Zeit- und Streifragen című lapokat indította meg. Különösen a lélegzőszervek betegségeinek tanulmányozásával foglalkozott, s kiváló érdemeket szerzett a gége- és tüdőbetegségek kezelésének tanulmánya által. Több érdemrend tulajdonosa és tudós társaságok tagja volt.
Cikkeit Eisenberg felsorolja.