Schnitzler János

Schnitzler János
Született1835. április 10.[1][2]
Nagykanizsa[3]
Elhunyt1893. május 2. (58 évesen)[1][2]
Bécs[4]
Állampolgársága
HázastársaLouise Schnitzler[5]
Gyermekei
SzüleiJosef Schnitzler
Foglalkozása
IskoláiBécsi Egyetem
SírhelyeRégi zsidó temető[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Schnitzler János témájú médiaállományokat.

Schnitzler János (Nagykanizsa, 1835. április 10. – Bécs, 1893. május 2.)[7] orvosdoktor, egyetemi tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, ahol 1860-ban orvosdoktorrá avatták. 1863-64-ben Oppolzer asszisztense volt; 1865-ben a bécsi egyetemen magántanár, 1878. szeptember 12-től címzetes, 1880-től rendes tanára lett a gégegyógyászatnak és 1882-ben császári és királyi kormánytanácsossá neveztetett ki. 1860-ban alapította (Markbreiter Fülöppel együtt) a Wiener Medicinische Presse-t, melyet 1886-ig szerkesztett. 1887-ben az Internationale klinische Rundschau és 1890-ben a Klinische Zeit- und Streifragen című lapokat indította meg. Különösen a lélegzőszervek betegségeinek tanulmányozásával foglalkozott, s kiváló érdemeket szerzett a gége- és tüdőbetegségek kezelésének tanulmánya által. Több érdemrend tulajdonosa és tudós társaságok tagja volt.

Cikkeit Eisenberg felsorolja.

Nevezetesebb munkái

[szerkesztés]
  • Die pneumatische Behandlung der Lungen- und Herzkrankheiten. Wien, 1875. (2. kiadás. Uo. 1877.)
  • Ueber Laryngoskopie und Rhinoskopie und ihre Anwendung in der ärztlichen Praxis. Uo. 1879.
  • Ueber Lungensyphilis und ihr Verhältniss zur Lungenschwindsucht. Uo. 1880.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. ↑ 2123
  6. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
  7. ↑ Halotti bejegyzése a bécsi izraelita hitközség halotti akv. 660/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Hajnal-Album 1873. 203. l. kőny. arczk.
  • Budapester Hygien, Zeitung 1892. 22. sz. arczk., 1893. 10. sz. arczk.
  • Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. II. 424. l.
  • Magyar Geniusz 1893. 19. sz. arczk.
  • Budapesti Hirlap 1893. 121. sz.
  • Pallas Nagy Lexikona XIV. 968. l.
  • The Jewish Encyclopedia. New-York, 1905. XI. 106. l.