Schwadorf | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2432 | ||
Körzethívószám | 02230 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2180 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 163 m | ||
Terület | 11,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′, k. h. 16° 35′48.066667°N 16.583333°EKoordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 16° 35′48.066667°N 16.583333°E | |||
Schwadorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwadorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schwadorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 2250 lakosa volt.
Schwadorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Fischa folyó mentén. Területének 12,9%-a erdő, 66,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Klein-Neusiedl, délkeletre Enzersdorf an der Fischa, délnyugatra Ebergassing, nyugatra Rauchenwarth, északnyugatra Schwechat.
1927 október 8-án erős földrengés rázta meg Schwadorfot, szinte valamennyi épületét megrongálta és többet romba döntött.
Az 1938-as Anschlusst követően létrehozták Nagy-Bécset és többek között Schwadorfot is a főváros 23. kerületéhez csatolták. A község 1954-ben nyerte vissza önállóságát, amikor az akkor létrehozott Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, azóta a Bruck an der Leitha-i járás része.
Schwadorfot 1989-ben emeleték mezővárosi rangra.
A schwadorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 2250 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 84,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 5,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 67,6%-a római katolikusnak, 4% evangélikusnak, 3,5% ortodoxnak, 8,2% mohamedánnak, 15,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (83,9%) mellett a törökök (6,2%), a horvátok (3,3%) és a szerbek (2,4%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 2 048
|
2018 | 2 180
|