Schöder
| Schöder | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Muraui járás | ||
| Irányítószám | 8844 | ||
| Körzethívószám | 03536 | ||
| Forgalmi rendszám | MU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 942 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 901 m | ||
| Terület | 74,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 10′ 56″, k. h. 14° 06′ 42″47.182222°N 14.111667°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 56″, k. h. 14° 06′ 42″47.182222°N 14.111667°E | |||
| Schöder weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schöder témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Schöder osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 971 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Schöder Felső-Stájerországban fekszik a Mura-völgy és az Alacsony-Tauern hegységrendszeréhez tartozó Schladmingi-Tauern, valamint a Rottenmanni- és Wölzi-Tauern hegységei között, a Mura és az Enns völgyét összekötő Sölk-hágó déli oldalán. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Baierdorf (310 lakos), Schöder (458 lakos) és Schöderberg (222 lakos)
A környező önkormányzatok: keletre Sankt Peter am Kammersberg, délre Ranten, nyugatra Krakau, északra Sölk.
Lakosság
[szerkesztés]A schöderi önkormányzat területén 2017 januárjában 971 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el csúcspontját 1202 fővel, azóta többé-kevésbé egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi, 2004 előtti EU-tagállamokból érkezett, 2,9% pedig az EU-n, illetve volt Jugoszlávián és Törökországon kívüli országokból származott. 2001-ben a lakosok 97,1%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a gótikus Mária születése-plébániatemplomban felújítása során középkori freskókra bukkantak
- az 1794-es plébánia
- az 1445-ben már álló műemlék parasztház
- a baierdorfi Wehranlage egy középkori toronyerőd. A jó állapotban megmaradt jókora, hatemeletes tornyot kör alakú fal és árok veszi körbe. Az erőd már a 9. században a salzburgi érsek birtokában volt. 1292-ben megrongálódott, mai formájában az ezutáni átépítés során alakult ki. Déli falán 1505-1510 körül készült Szt. Kristóf-freskó látható.
- a baierdorfi Szt. Miklós-templomot először 1234-ben említik. Részben védőfal veszi körbe. Az épület román, gótikus és barokk stílusjegyeket is mutat. Főoltára 1726-ból származik. Oltárszekrénye 1625-ben készült. 16. századi oldaloltárai Szt. Annát és Szt. Klárát ábrázolják.
- a Günster-vízesés a tartomány legmagasabb vízesése
- az augusztusban megtartott hagyományos lóvásár több ezer látogatót vonz
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 61428 – Schöder Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schöder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
