Seebenstein | |||
A Szt. András-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Neunkircheni járás | ||
Irányítószám | 2824, 2831 | ||
Körzethívószám | 02627 | ||
Forgalmi rendszám | NK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1401 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 348 m | ||
Terület | 9,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′ 07″, k. h. 16° 08′ 41″47.701944°N 16.144722°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 07″, k. h. 16° 08′ 41″47.701944°N 16.144722°E | |||
Seebenstein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Seebenstein témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Seebenstein osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1450 lakosa volt.
Seebenstein Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságán, a Pitten folyó mentén. Területének 62,2%-a erdő. Itt található a Seebenstein-Türkensturz természetvédelmi terület. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Schiltern (488 lakos 2019-ben), Seebenstein (960 lakos) és Sollgraben (2 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre Schwarzau am Steinfeld, keletre Pitten, délre Scheiblingkirchen-Thernberg, északnyugatra Natschbach-Loipersbach.
Seebenstein várát 1092-ben említik először. A falu Szt. Andrásnak szentelt temploma 1290-ben jelenik meg először az írott forrásokban. A 16. században a várat jelentősen kibővítették és 1683-ban a Bécset ostromló törökök sikertelenül próbálták bevenni. A 19. század elején a várat a Liechtensteinek vásárolták meg. 1849-1853 között a templomot Franziska de Paula von Liechtenstein hercegnő támogatásával neogótikus stílusban teljesen átépítették. 1920-ban Seebensteinben halt meg Braganza Mihály herceg, portugál trónkövetelő. 1972-ben Seebensteinben volt az epicentruma annak az 5,3 magnitúdójú földrengésnek, amely Bécsben is érezhető volt. 1982-ben megalapították a Seebenstein-Türkensturz természetvédelmi területet.
A seebensteini önkormányzat területén 2019 januárjában 1450 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 84,4%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 9,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a községben.
A lakosság számának változása:
2016 | 1 388
|
2018 | 1 401
|