Selmeczi György (zeneszerző)
| Selmeczi György | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1952. március 8. (72 éves) Kolozsvár |
| Gyermekei | Selmeczi András György Selmeczi Borbála |
| Szülei | Selmeczi Marcella Selmeczi János |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Hangszer | zongora |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selmeczi György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Selmeczi György (Kolozsvár, 1952. március 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Anyja Selmeczi Marcella zenepedagógus. Zenei tanulmányait már ötéves korában elkezdte, tanárai Tulogdy Sarolta, Guttmann Mihály, Szalay Miklós és Vermesy Péter voltak. 1971-ben nyert felvételt a bukaresti Zeneművészeti Főiskolára, ahol Halmos György és Oláh Tibor voltak a mesterei. 1975-ben Budapesten folytatta tanulmányait: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kadosa Pálnál tanult. 1976-tól 1977-ig Párizsban Pierre Boulez, majd 1979-ben – szintén Párizsban – Daniel Charles irányításával dolgozott.
Közben, 1974-től 1975-ig a kolozsvári Állami Magyar Színházban helyezkedett el karmesterként és zeneszerzőként, miközben számos rádió- és televíziófelvételt készített. 1976-ban Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Emellett még a budapesti 25. Színház zeneigazgatói posztját is betöltötte. Zeneszerzőként számos színpadi és filmzenét komponált. Az 1980-as években a budapesti Várszínház[1] és a József Attila Színház zeneigazgatójaként tevékenykedett. Megalapította a Mérték Egyesületet, a Vetületek Kortárs Opera Fórumot, 1989-ben Budapesten újjáalakította a Camerata Transsylvanica kamarazenekart, létrehozta a Budapesti Kamaraoperát. 1995-ben megalapította az Auris Társulat és Művészeti Alkotóközösséget, melynek azóta is művészeti vezetője. 1996 és 2000 között a szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója volt, miközben a Kolozsvári Állami Magyar Opera állandó vendégkarmestere, 2004-től művészeti vezetője. 2002-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője és a Nemzeti Színház zeneigazgatója. 2000 márciusában – a hat alapító tag egyikeként – közreműködött a Miskolci Akadémiai Bizottság keretén belül megalakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Miskolci Területi Csoportja létrehozásában.
Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Hangfelvételek sora fűződik a nevéhez (saját művein kívül Liszttől Sztravinszkijig), ezeken kívül televíziós népszerűsítő sorozatot készített az operáról (Kolozsvári operamesék), tévés interjúsorozatot kortárs zenészekkel (Kortársaim). Részben az Auris Társulat közreműködésével számos opera- és más zenei előadást rendezett és vezényelt szerte az országban, Bizet-től Verdiig.
Díjai
[szerkesztés]- Artisjus-díj a legjobb kortárs zenei előadásért (1987, 1990, 2007)
- A Budapesti Filmszemle díja a legjobb filmzenéért (1983, 1986)
- A kecskeméti Animációs Filmszemle zeneszerzői díja (1995)
- Erkel Ferenc-díj (1999)
- Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj a „Liszt – Kései művek” című CD-ért, hangszerelte és vezényelte (2002)
- Duna-díj (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010)
- Érdemes művész (2012)
- Kossuth-díj (2019)[2]
- A Nemzet Művésze (2023)[3]
- A Magyar Filmakadémia életműdíja (2024)[4]
Művei
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Selmeczi György, info.bmc.hu
- ↑ Törőcsik Mari kapta a Kossuth-nagydíjat (magyar nyelven). Színház.org, 2019. március 15. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ Lantos István, Sajdik Ferenc és Selmeczi György lett a Nemzet Művésze (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
- ↑ https://szinhaz.online/piros-ildiko-es-elek-judit-is-eletmudijat-kap-a-magyar-mozgokep-fesztivalon/
- ↑ [1]
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. 399. o. ISBN 9633306728
- Az Auris Társulat honlapja
- BMC művészadatbázis – Selmeczi György
- fidelio.hu Névjegyek/Zeneszerzők – Selmeczi György
További információk
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
