Sencsou–13
| Sencsou ()–13 | |
| Sencsou-program | |
 | |
| Repülésadatok | |
| Ország | Kína |
| Űrügynökség | Kínai Nemzeti Űrügynökség (国家航天局) |
| Személyzet | Expedíció 2 |
| Hordozórakéta | Hosszú Menetelés 2F |
| NSSDC ID | 2021-092A |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 2021. október 15. 16:23:56 UTC |
| Starthely | Csiucsüan () Indítóhely LA-4-es számú indítóállás |
| Dokkolás | |
| Dokkolási port | Tienho () modul alsó (nadir) dokkolópont |
| Dokkolás dátuma | 2021. október 15. 22:56 UTC |
| Leválás dátuma | 2022. április (tervezet) |
| Dokkolva töltött idő | 183 nap (tervezet) |
| Pálya | |
| Pályamagasság | |
| Föld körül | 389,2 km (tipikus átlagmagasság) |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 41,58° |
| Periódus | |
| Föld körül | 92,2 perc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sencsou–13 témájú médiaállományokat. | |
A Sencsou–13 (kínaiul: 神舟十三号, pinyin: Shénzhōu Shísān-hào) a nyolcadik, személyzettel startoló űrhajósok szállítására szánt kínai űrhajó, egyben a tizenharmadik a sorban a Sencsou-programon belül. Az űrhajó három, a Kínai felszabadítási hadsereg űrhajós testületéből jelölt űrhajóst (tajkonautát) vitt magával a világűrbe, hogy a korábban megkezdett űrállomás programban, a Tienkung () űrállomás Tienho () moduljában végezzenek munkát és ők legyenek a második állandó legénysége az épülőben lévő kínai űrállomásnak a tervek szerint 180 napig.
Az űrhajó startjára 2021. október 15-én 16:23-kor (UTC) került sor, amikor egy Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta emelte Föld körüli pályára a Csiucsüan () műholdindító bázisról.
Előzmények
[szerkesztés]
A Kínai Kommunista Párt 1968-ban rendelte el egy kínai űrhajós világűrbe juttatására vonatkozó kutatási programot, amelynek végcélja kínai részről önerőből embert juttatni a világűrbe. Ezzel párhuzamosan 1970. április 24-én indult az első kínai műhold Föld körüli pályára, majd 1975-ben már olyan műholddal folytak kísérletek, amely képes volt visszatérni a földfelszínre, miután megjárta a Föld körüli pályát, mintegy előfutáraként egy embert szállító űrhajónak. Ezt követően azonban lelassultak a kísérletek és több mint 10 év múlva, 1986-ban született meg a 863-as terv, amely olyan kutatásokat irányzott elő, amely a világűr kínai űrhajósok általi meghódítását célozta. Ezt a tervet írta felül 1992-ben a 921-es terv, amely immár konkrétan a kínai ember részvételével indított űrprogram konkrétumait nevezte meg. Eszerint három szakaszban küldenek kínai űrhajósokat a világűrbe: először csak az alapok megteremtésére, azaz simán az űrjártasság bizonyítására, majd második lépcsőben egy kisebb űrlaboratórium igénybe vételével olyan alapvető űrbeli technikák, mint az űrrandevú, a dokkolás, vagy az űrséta kipróbálására, majd végül a harmadik fázisban egy nagyobb kínai űrállomás felbocsátását követően komplex űrbeli feladatok kivitelezésére. A Sencsou–13 immár ebben a harmadik fázisban, az űrállomás építés során megvalósított repülés.
Űrállomás építés
[szerkesztés]A fentebb említett 921-es terv harmadik fázisában szerepel egy kínai űrállomás építése. Az ezt megelőző Tienkung ()–1 és Tienkung ()–2 is űrállomásnak számít, ám a Tienkung () űrállomással Kína a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló – ám méretében jóval kisebb –, modulrendszerű űreszköz építésébe kezdett. A tervek szerint a Tienkung () három modulból (és néhány kiegészítő szerkezetből) áll majd össze, bár a későbbiekben még további kiépítését is tervezik. A három modulból az első, Tienho () központi egység 2021. április 29-én állt Föld körüli pályára, amelyet hamarosan követ majd a Ventien () és a Mengtien () modul. A világűrbeli munkaállomás személyzeteinek szállítását a kipróbált Sencsou () űrhajóvaltervezik megoldani, amellyel 2021. június 17-én utazott a Sencsou ()–12 fedélzetén az űrállomás első alaplegénysége, egy 90 napos útra, amelyen az űrállomásmodul használatba vétele volt a fő cél.
A következő alaplegénység a Sencsou ()–13 legénysége volt, amely az innentől sztenderdnek számító 180 napos fenntartózkodásra rendezkedett be az űrállomáson. Később még két utat terveznek, a Sencsou ()–14-et és a Sencsou ()–15-öt, az űrállomás további építésére.
Legénység
[szerkesztés]
| Beosztás | Űrhajós | |
|---|---|---|
| Parancsnok | Csaj Cse-kang () 2. űrrepülés | |
| kutatóűrhajós | Vang Ja-ping () 2. űrrepülés | |
| kutatóűrhajós | Je Kuang-fu () 1. űrrepülés | |
A Kínai űrügynökség két nappal az űrhajó indulása előtt, 2021. október 14-én a Csiucsüan () űrkikötőben tartott hivatalos sajtótájékoztatóján nevezték meg a Sencsou ()–13 három űrhajósát: Csaj Cse-kang () parancsnokot, Vang Ja-ping () kutatóűrhajóst, Kína második női űrhajósát, egyben az első nőt, aki űrsétát tett; valamint Je Kuang-fu () kutatóűrhajóst. A parancsnok veterán űrhajósnak számít, 54 évesen ez a második repülése. Az első űrhajóscsoport tagjaként 1998-ban került az első 14 kínai űrhajós közé, de az első repülésére csak a Sencsou ()–7-en került sor 2008. szeptember 25-én, ahol Csaj () lett az első kínai űrhajós, aki űrsétát tehetett. Vang Ja-ping () és Je Kuang-fu () a második kínai űrhajósválogatási csoportból került be az űrhajós testületbe. Közülük Vang () rendelkezik repülési tapasztalattal, a Sencsou ()–10-en járt a világűrben, míg Je ()nek ez az első repülése.[1]
A repülés
[szerkesztés]Start és dokkolás
[szerkesztés]
A Sencsou–13 űrhajó 2021. október 15-én 16:23:56 UTC indult a Góbi sivatagbeli Csiucsüan () űrközpont LA–4 indítóállásából egy Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával.[2] A startfolyamat rutinszerűen zajlott, az űrhajó rendben pályára állt a Föld körül. Nagyjából hat és fél óra keringést követően az űrhajó megérkezett a Tienkung () űrállomáshoz és 22:56-kor (UTC) dokkolt is a két űreszköz.[3]
A legénység 2021, október 16-án, 01:58-kor (UTC) szállt át az űrhajóból az űrállomásra, hogy második állandó legénységként megkezdje a munkát az űreszközön.[4]
Űrséták
[szerkesztés]A repülés során az űrhajó utasai a tervek szerint összesen 3 űrsétát tesznek – igaz, kiindulási pontként nem a Sencsou ()–13-at, hanem a Tienkung () űrállomást használva –, amelyek közül 2022. januárjáig kettőt bonyolítottak le:
- 2021. november 7-én az első tervezett űrsétára Csaj Cse-kang () és Vang Ja-ping () űrhajósok indultak a Tienho () központi egység egyik légzsilipén át. Vang () ezzel történelmi tettet hajtott végre: ő lett az első kínai nő, aki űrsétát hajtott végre. Az űrséta célja a hamarosan felszerelendő robotkar felfüggesztésének, illetve az ehhez szükséges adapter szerelése, valamint a kapcsolódó rendszertesztek elvégzése volt. Az űrséta 6 óra 25 percig tartott.[5]
- 2021. december 6-án következett el a második űrséta, amelyet Csaj Cse-kang () és Je Kuang-fu () hajtott végre, miközben ezúttal Vang () a Tienho ()ból segítette őket. A parancsnok és kutatóűrhajósának feladata volt egy panorámakamera felerősítése az űrállomás törzsére, felszerelve egy lábtartó platformot, valamint az űrállomáson kívül különböző tárgyak mozgatásának tesztjeit végezték el. Ez az űrséta 6 óra 11 percig tartott.[6]
Űroktatás
[szerkesztés]2021. december 9-én, pekingi idő szerint 15:55-kor (7:55 UTC) a háromtagú legénység egy tanórát tartott diákok számára tévéközvetítés formájában, amelyben különböző tudományos kísérleteket mutattak be. Az űrtanítási program a Sencsou ()–10-en bemutatott hasonló jellegű program folytatása volt, amellyel a kínai ifjúság inspirálása a cél, ezzel a tudományokat és a műszaki ismereteket népszerűsítik az országban. A Földön több helyen lehetett bekapcsolódni a közvetítésbe: az ún. „fő osztálytermet” a Kínai Tudományos és Műszaki Múzeumban Pekingben állították fel, de számos „kihelyezett osztályterem” is felállításra került, így Nanningban, Kuanghszi-Csuang tartományban, Vencsuan ()ban, Szecsuan () tartományban, Hongkongban és Makaóban. A tudományos kísérleteket Vang Ja-ping () végezte el és ő maga tartotta az órát is a diákok számára élő egyenes adásban. Az óra kezdetén röviden bemutatták a mindennapi életet az űrállomáson, majd sejtbiológiai kísérletet végeztek, bemutatták hogyan működik a pezsgőtabletta a súlytalanságban, majd a folyadékok felületi feszültségével kísérleteztek, végül a diákok kérdései illetve az azokra adott válaszok zárták az órát.[7][8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bejelentették a Shencsou–13 küldetés űrhajós legénységét: Zsai Zsigang, Vang Ja-ping, Je Guang-fu – 神舟十三号任务航天员乘组公布：翟志刚、王亚平、叶光富 (kínai nyelven). Chinanews.com. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Mike Wall: China launches Shenzhou 13 astronauts on historic mission to new space station (angol nyelven). Space.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ A Sencsou–13 űrhajó és az űrállomás együtt megvalósítja az autonóm gyors randevúzást és dokkolást – 神舟十三号载人飞船与空间站组合体完成自主快速交会对接 (kínai nyelven). XINHUANET.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ A Sencsou–13 három űrhajósa sikeresen átszállt a Tienho központi modulba – 神舟十三号3名航天员顺利进驻天和核心舱 (kínai nyelven). XINHUANET.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ China's Shenzhou-13 taikonauts complete first extravehicular mission (angol nyelven). Xinhua. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ Justin Davenport: Shenzhou-13 crew conducts second spacewalk of mission (angol nyelven). NASASpaceflight.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ 张馨方: A "Tiangong Classroom" első órája a tervek szerint december 9-én délután kezdődik a Kínai Űrállomáson. Ezt az űrtanítási tevékenységet a teljes folyamat során élőben közvetítik. –“天宫课堂”第一课定于12月9日下午在中国空间站开讲，此次太空授课活动将进行全程现场直播 (kínai nyelven). weixin. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- ↑ Live: Special coverage of first class from China's space station. YouTube
