Shkrel alközség

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Shkrel, illetve Shkreli.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Shkrel alközség
Shkrel keleti vidéke Bogánál
Shkrel keleti vidéke Bogánál
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeShkodra
KözségMalësia e Madhë
Népesség
Teljes népesség3520 fő[1]
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 32′42.300000°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 32′42.300000°N 19.533333°E
Shkrel alközség weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Shkrel alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 25, közúton 30 kilométerre északra, az Albán-Alpok nyugati peremvidékén, a Száraz-patak völgyében. Történelmileg a shkreli törzs szállásterületét jelölte a megnevezés, ma alközség Shkodra megyén(wd) belül Malësia e Madhë község(wd) területén. Központja Dedaj falu, további települései Boga, Bzheta, Bzheta-Makaj, Kokpapaj, Loha e Sipërme, Qafa-Grada, Reç, Repisht, Vrith, Vuç-Kurtaj és Zagora.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 3520 fő.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Shkrel az Albán-Alpok nyugati hegylábánál, a Száraz-patak (Përroi i Thatë) Koplik és Theth között húzódó felső völgyszakaszánál terül el.[4] A völgy egyúttal a vidék közúti elérhetőségét is elősegíti: itt vezet el a Koplikot Thethtel összekötő SH21-es jelű főút.[5]

Története

[szerkesztés]

A vidék a bronzkor óta lakott. Zhaneta Andrea(wd) vezetésével 1983-ban tárták fel a Dedaj határában elterülő negyven shkreli halomsír közül hármat, amelyeket a gazdag agyagedény-sírmellékletek alapján az i. e. 2. évezred elejére, a bronzkor korai szakaszára kelteztek. A halomsírokat a korai vaskorig használta a környék népe.[6] Ugyancsak Andrea tárta fel Zagora mellett egy késő bronzkori település maradványait 1987-ben.[7]

Shkrel mint történeti régió évszázadok óta az északalbán shkreli törzs szállásterülete volt. Legkorábbi említése 1416-ból ismert Shkirela, 1614-ből az olaszos Scarglieli, 1703-ból pedig Scrielli alakban.[8] Edith Durham szerint a név eredete egy korábban itt állt templom védőszentjére, Szent Károlyra (albánul Shën Kerli) vezethető vissza.[9] A 21. századi Shkrel alközség a shkrelik egykori törzsi területén túlmenően magában foglalja a kisebb lélekszámú egykori boga és lohja törzsek vidékét is.[10] A shkrelik a hegyvidéki törzsszövetség (albán malësorë, nyugati munkákban gyakran malissor) tagjai voltak, a Prizreni Liga bukását követően, 1883-ban a hotik, a grudák és a kastratik oldalán részt vettek az oszmán fennhatóság elleni fegyveres lázadásban.[11] A shkreliket a római katolikus északalbán hegyi törzsek sorában a vegyes felekezetűek között tartották számon. Vezetőik egy része felvette a muszlim hitet, az 1900-as években 10-16%-uk az iszlám követője volt.[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Shkrel és a Száraz-patak völgyszorosa a közkedvelt turisztikai célpont, a Thethi Nemzeti Park egyik kapuja, az alközség területén fekszik egyik legnyugatibb hegyi üdülője, a 930 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Boga falu.[13] Ezen a területen alapították meg 2015-ben a Shkreli Regionális Tájvédelmi Körzetet (Parku Natyror Rajonal i Shkrelit).[14]

Nevezetes shkreliek

[szerkesztés]
  • Ndoc Nikaj (1864–1951) író, „az albán regény atyja” 1888-as pappá szentelése után Shkrelben teljesített papi szolgálatot.[15]
  • Ndre Zadeja(wd) (1891–1945) drámaíró papi tanulmányait követően 1925-ben Boga, majd 1926 és 1934 között Shkrel katolikus plébánosa volt.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://web.archive.org/web/20170828102707/http://www.instat.gov.al/media/195835/10__shkoder.pdf
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Elsie 2010 :282., 415.
  5. ↑ Réti 1991 :81.; Gloyer 2012 :197.
  6. ↑ Jacques 2009 :13.; Korkuti 2013 :532. Vö. Ceka 2013 :22.
  7. ↑ Korkuti 2013 :259.
  8. ↑ Elsie 2010 :415.; Kola 2017 :364.
  9. ↑ Elsie 2010 :415.
  10. ↑ Elsie 2010 :53–54., 282.
  11. ↑ Csaplár 2010 :155.
  12. ↑ Jacques 2009 :218.; Csaplár 2010 :110. (303. sz. jegyzet).
  13. ↑ Réti 1991 :81.
  14. ↑ Pëllumb Sulo: Parku Natyror Rajonal i Shkrelit. Zëri i Amerikës (2015) (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  15. ↑ Elsie 2010 :326.
  16. ↑ Elsie 2010 :494.; Elsie 2013 :494.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Kola 2017: Azeta Kola: From Serenissima’s centralization to the selfregulating Kanun: The strengthening of blood ties and the rise of great tribes in northern Albania from 15th to 17th century. Acta Histriae, XXV. évf. 2. sz. (2017) 349–374. o.
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890