Sinabelkirchen
| Sinabelkirchen | |||
 | |||
| A városháza (volt polgárház) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Weizi járás | ||
| Irányítószám | 8261 | ||
| Körzethívószám | 03118 | ||
| Forgalmi rendszám | WZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4223 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 37,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 13″, k. h. 15° 49′ 41″47.103611°N 15.828056°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 13″, k. h. 15° 49′ 41″47.103611°N 15.828056°E | |||
| Sinabelkirchen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sinabelkirchen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sinabelkirchen osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 4223 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Sinabelkirchen a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, az Ilz folyó mentén, kb. 34 km-re keletre Graztól. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Egelsdorf (550 lakos 2018-ban), Frösau (300), Fünfing bei Gleisdorf (205), Gnies (587), Nagl (79), Obergroßau (442), Sinabelkirchen (981), Untergroßau (729) és Unterrettenbach (350).
A környező önkormányzatok: délre Markt Hartmannsdorf, délnyugatra Hofstätten an der Raab, nyugatra Gleisdorf, északnyugatra Ilztal, északkeletre Gersdorf an der Feistritz, délkeletre Ilz.
Története
[szerkesztés]Az emberi tevékenység legrégebbi nyomai a római időkig vezethetők vissza. Bár a helynevek egy része szláv eredetű, így feltehetőleg a népvándorlás végén itt is letelepedtek az alpesi szlávok, Sinabelkirchen területén a jelentősebb betelepülés és erdőirtás csak a 12. században kezdődött el.
Sinabelkirchent először 1351-ben említik az oklevelek. Neve kerek templomot jelent. Földrajzi elhelyezkedése folytán (Kelet-Stájerország ekkor Magyarországgal volt határos) a veszedelmek általában keletről érték a települést. 1418-ban a magyarok, 1529-ben a törökök, 1605-ben Bocskai hajdúi, 1704-ben pedig Rákóczi kurucai dúlták fel a környéket. Ezenfelül a pestisjárványok több alkalommal is szedtek áldozatokat; az áldozatoknak állítanak emléket az Unterrettenbachban, Egelsdorfban, Gniesben és Fünfingben állított ún. pestiskeresztek. 1782-ben sáskajárás pusztította el a termést, 1805-ben pedig Napóleon megszálló hadai rekviráltak.
1848-ban felszámolták a feudális birtokrendszert, röviddel később pedig megalakult Sinabelkirchen önkormányzata. A második világháborúig kizárólag mezőgazdaságból élő település gazdasága sikeresen diverzifikálódott és gyors fejlődésnek indult. 1953-ban, illetve 1967-ben a szomszédos Unterrettenbach, Gnies, Frösau, Untergroßau, Obergroßau, Fünfing és Egelsdorf községeket egyesítették sinabelkirchennel, amelyet 1977-ben mezővárosi rangra emeltek.
Lakosság
[szerkesztés]A sinabelkircheni önkormányzat területén 2018 januárjában 4223 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,3%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 3,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Bertalan-plébániatemplom
- a 17. századi barokk kápolna
- a világháborús emlékmű
- Gnieß Szt. Osvald-temploma
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 61748 – Sinabelkirchen. Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sinabelkirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
