Sitona

Sitona
	Sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Család:	Ormányosbogár-félék (Curculionidae);
Alcsalád:	Entiminae;
Nemzetség:	Sitonini;
Nem:	Sitona; Germar, 1817
Típusfaj
	Sitona lineatus;
Szinonimák
	Parasitones, Sharp 1896; Sitones Schonherr, 1840;
Fajok
	lásd a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sitona témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sitona témájú kategóriát.

A Sitona-fajok, vagy csipkézőbarkók az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó apró termetű bogarak alkotta nem. A nemhez tartozó összes faj növényevő, közülük több is a gazdaságilag jelentős kártevők közé tartozik.

Elterjedésük

A nem fajainak többsége palearktikus elterjedésű, néhány faj a Nearktikumban honos, illetve több fajuk is előfordul behurcolt kártevőként Dél-Afrikában és Ausztráliában.^[1] Világszerte több, mint 100 leírt fajuk ismert,^[1] Európából 47 fajt mutattak ki.^[2] A nembe tartozó összes faj a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó növényeken él.^[1]

Rendszerezésük

A nembe tartozó fajokat korábban 3 alnemre osztották (Charagmus, Coelositona, Sitona s.str.), melyek a nem revízióját követően önálló nemi rangra léptek elő.^[1]

Megjelenésük

Kicsi vagy közepes méretű fajok, csápjuk viszonylag rövid és vékony. Az ormány rövid és széles. Felületüket tojásdad vagy kerek pikkelyek fedik, ezek általában szürkék vagy barnák. A pikkelyek helyett ritkán pikkelyszőrök, vagy szőrök láthatók. A lábak rövidek, vastag combbal, melyeken sosem láthatók tüskék.

Életmódjuk

A magyarországi fajok többsége egyéves életmódú, a telet imágó alakban töltik a talajban, ahonnan már kora tavasszal, az első melegebb napokon előbújnak.

Kártételük

A magyarországi fajok jelentős része gazdasági kártevő, különböző pillangósvirágú növényeken. Az imágók a leveleket „csipkézik”, szabályos szélű, jellegzetes U- alakú rágásképükről könnyedén felismerhetők az általuk károsított növények. A fő károsító forma általában az imágó, a lárvák a talajban a tápnövényük gyökerét rágják. A lárvák és imágók tápnövénye rendszerint megegyezik.^[1]

Magyarországi fajok

Magyarországon jelenleg 17 fajuk él.

csíkos csipkézőbarkó (Sitona ambiguus) Gyllenhal, 1834
szempillás csipkézőbarkó (Sitona callosus) Gyllenhal, 1834
hengerestorú csipkézőbarkó (Sitona cylindricollis) Fåhraeus, 1840
szőrös csipkézőbarkó (Sitona hispidulus) (Fabricius, 1777)
lucerna-csipkézőbarkó (Sitona humeralis) Stephens, 1831
laposszemű csipkézőbarkó (Sitona inops) Schönherr, 1832
koronafürt-csipkézőbarkó (Sitona languidus) Gyllenhal, 1834
iglice-csipkézőbarkó (Sitona lateralis) Gyllenhal, 1834
sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus) (Linné, 1758)
hosszú csipkézőbarkó (Sitona longulus) Gyllenhal, 1834
borsó csipkézőbarkó (Sitona macularius) (Marsham, 1802)
Sitona obsoletus (Gmelin, 1790)
nagy csipkézőbarkó (Sitona puncticollis) Stephens, 1831
bükköny-csipkézőbarkó (Sitona striatellus) Gyllenhal, 1834
szegélyes csipkézőbarkó (Sitona sulcifrons) (Thunberg, 1798)
színes csipkézőbarkó (Sitona suturalis) Stephens, 1831
Waterhouse-csipkézőbarkó (Sitona waterhousei) Walton, 1846

Források

Endrődi S.. Ormányosbogarak II. - Curculionidae II.. Bp.: Akadémiai Kiadó, 25-26. o. (1960) ^{[halott link]}
Dr. Bognár Sándor, Dr. Huzián János. Növényvédelmi állattan. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó, 260-264. o. (1979). ISBN 9632300742
Podlussány Attila. A Bakony ormányosbogár faunája (Coleoptera: Brachyceridae, Curculionidae) (PDF), Zirc: Bakonyi Természettudományi Múzeum (2007). ISBN 9789638698438. Hozzáférés ideje: 2024. november 4.

↑ ^a ^b ^c ^d ^e A. J. Velázquez de Castro, M. Á. Alonso-Zarazaga, R. Outerelo (2007). „Systematics of Sitonini (Coleoptera: Curculionidae: Entiminae), with a hypothesis on the evolution of feeding habits”. Systematic Entomology (32), 312-331. o. [2012. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 4.)
↑ Sitona Germar 1817'. Fauna Europaea, 2024. november 4. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 4.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Sitonini-1] A. J. Velázquez de Castro, M. Á. Alonso-Zarazaga, R. Outerelo (2007). „Systematics of Sitonini (Coleoptera: Curculionidae: Entiminae), with a hypothesis on the evolution of feeding habits”. Systematic Entomology (32), 312-331. o. [2012. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 4.)

[2] Sitona Germar 1817'. Fauna Europaea, 2024. november 4. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 4.)

[1]

[2]