Sitona | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus)
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Típusfaj | ||||||||||||||||||
Sitona lineatus | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||
lásd a szövegben | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitona témájú kategóriát. |
A Sitona-fajok, vagy csipkézőbarkók az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó apró termetű bogarak alkotta nem. A nemhez tartozó összes faj növényevő, közülük több is a gazdaságilag jelentős kártevők közé tartozik.
A nem fajainak többsége palearktikus elterjedésű, néhány faj a Nearktikumban honos, illetve több fajuk is előfordul behurcolt kártevőként Dél-Afrikában és Ausztráliában.[1] Világszerte több, mint 100 leírt fajuk ismert,[1] Európából 47 fajt mutattak ki.[2] A nembe tartozó összes faj a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó növényeken él.[1]
A nembe tartozó fajokat korábban 3 alnemre osztották (Charagmus, Coelositona, Sitona s.str.), melyek a nem revízióját követően önálló nemi rangra léptek elő.[1]
Kicsi vagy közepes méretű fajok, csápjuk viszonylag rövid és vékony. Az ormány rövid és széles. Felületüket tojásdad vagy kerek pikkelyek fedik, ezek általában szürkék vagy barnák. A pikkelyek helyett ritkán pikkelyszőrök, vagy szőrök láthatók. A lábak rövidek, vastag combbal, melyeken sosem láthatók tüskék.
A magyarországi fajok többsége egyéves életmódú, a telet imágó alakban töltik a talajban, ahonnan már kora tavasszal, az első melegebb napokon előbújnak.
A magyarországi fajok jelentős része gazdasági kártevő, különböző pillangósvirágú növényeken. Az imágók a leveleket „csipkézik”, szabályos szélű, jellegzetes U- alakú rágásképükről könnyedén felismerhetők az általuk károsított növények. A fő károsító forma általában az imágó, a lárvák a talajban a tápnövényük gyökerét rágják. A lárvák és imágók tápnövénye rendszerint megegyezik.[1]
Magyarországon jelenleg 17 fajuk él.