Skip Stahley

Skip Stahley
Született1908. szeptember 22.
Lebanon
Elhunyt1992. június 27. (83 évesen)
Portland
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásaamerikaifutball-játékos
Iskolái
Atlétikai igazgatói pályafutása
Portland State Vikings1964–1972
Idaho Vandals1960–1964
Amerikaifutball-edzői pályafutása
Idaho Vandals1954–1961[1]
Chicago Cardinals (hátvéd)1953
Washington Huskies (hátvéd)1950–1952
Toledo Rockets1948–1949
San Diego Naval Training Station Bluejackets1944
Brown Bears1941–1943
Harvard Crimson (hátvéd)1935–1940
Delaware Fightin’ Blue Hens1934
Western Maryland Green Terror (helyettes)1931–1933
Amerikaifutball-pályafutása
CsapatA Penn State Nittany Lions amerikaifutball-csapata
Halfback1928–1930
Katonai pályafutása
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Szolgálati ideje1944–1946
EgységeHaditengerészet
Háborúi, csatáiMásodik világháború
Sablon • Wikidata • Segítség

Jacob Neil „Skip” Stahley (Lebanon, Pennsylvania,[2] 1908. szeptember 22. – Portland, Oregon, 1992. június 27.)[3][4][5] amerikai amerikaifutball-játékos és -edző, sportügyvivő. 1964 és 1972 között a Portland State Vikings atlétikai igazgatója volt.

Tanulmányai

[szerkesztés]

1926-ban érettségizett a Lebanoni Középiskolában. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen amerikaifutball-játékosként elnyerte az All-America elismerést, emellett a baseball- és lacrossecsapatok kapitánya volt; 1931-ben végzett. Mesterdiplomáját a Columbia Egyetemen szerezte.[6][7]

Pályafutása

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

1931-ben a Western Maryland Green Terrornál Dick Harlow helyettese lett, majd 1934-től a Delaware Fightin’ Blue Hens vezetőedzői, 1935 és 1940 között pedig szintén Harlow alatt a Harvard Crimson helyettesi pozícióját töltötte be. 1941 és 1943 között a Brown Bears vezetőedzője volt.[1][8]

A második világháborúban San Diego közelében szolgált, majd 1946–1947-ben a George Washington Colonials vezetőedzője volt. 1948 márciusában két hónapig Howie Odell alatt a Washington Huskies helyettese, majd a Toledo Rockets vezetőedzője volt.[9][10]

1950-ben visszatért a Washington Huskieshoz,[11][12] de három szezon után az atlétikai igazgató nyomására lemondott.

NFL

[szerkesztés]

1953-ban Joe Stydahar helyetteseként a Chicago Cardinals edzője volt. 1–10–1-es (.125) eredményükkel a liga legrosszabb helyezését érték el.[13]

Idahóban

[szerkesztés]

1954 februárjában évi kilencezer dolláros fizetésért[14] az Idaho Vandals vezetőedzője lett;[6][12][15] nyolc szezonja alatt a csapat 22–51–1-es (.304) eredményt ért el.[1] Első öt szezonjában a csapat a Pacific Coast Conference tagja volt, majd a konferencia felbomlása után függetlenként játszottak. 1954-ben a Battle of the Palouse keretében a Washington State Cougars ellen 10–0-ra győztek.[16]

Bob Gibb atlétikai igazgató 1960-ban távozott, utódja négy évre Stahley lett,[17] aki másfél évig még edző maradt, de 1962 januárjában külső nyomásra utóbbi posztról lemondott,[18][19] egy hónap múlva pedig felvette Dee Androst.[20][21][22] Jelentős szerepe volt a Big Sky Conference 1963. februári megalapításában.[23][24] 1964-től 1971-ig a Portland State Vikings atlétikai igazgatója volt.[4][25]

Szabadalom

[szerkesztés]

1961. január 10-én[5] 2 967 709 számon[26] a védőjátékosok reakcióidejét javító sporteszközre vonatkozó szabadalmat jegyeztetett be.[7]

Családja

[szerkesztés]

1950. június 1-jén feleségül vette Shirley Sherman Kime-ot, akinek korábbi házasságából két fia volt, emellett két lányuk született.[3][27] Nyugdíjba vonulásuk után Portlandben éltek; Stahley 1992-ben,[2][4] Kime 1993-ban hunyt el.[28][29]

Egy betörő feltartóztatása

[szerkesztés]

A The Harvard Crimson újság szerint 1938 egy reggelén a Massachusetts állambeli Somerville-ben leütött egy betörőt, akit a második emeleten tartózkodó nő észrevett. Stahley ekkor többekkel a közeli tűzlétra aljánál tartózkodott.[30]

Kitüntetései

[szerkesztés]

Az idahói, nyugat-pennsylvaniai, valamint az egyetemi atlétikai igazgatók országos dicsőségcsarnokának tagja.[3]

Eredményei vezetőedzőként

[szerkesztés]
Év Eredmény Helyezés
Összesített Konferencia
Delaware Fightin’ Blue Hens (Független)
1934 4–3–1 – –
Delaware: 4–3–1 –
Brown Bears (Független)
1941 5–4 – –
1942 4–4 – –
1943 5–3 – –
Brown: 14–11 –
San Diego Naval Training Station Bluejackets (Független)
1944 4–3–1 – –
San Diego: 4–3–1 –
George Washington Colonials (Southern Conference)
1946 4–3 1–1 9.
1947 1–7–1 0–4 16.
George Washington: 5–10–1 1–5 –
Toledo Rockets (Független)
1948 5–6[* 1] – –
1949 6–4[* 2] – –
Toledo: 11–10 –
Idaho Vandals (Pacific Coast Conference)
1954 4–5 1–2 7.
1955 2–7 0–4 9.
1956 4–5 0–4 9.
1957 4–4–1 0–3 9.
1958 4–5 0–3 9.
Idaho Vandals (Független)
1959 1–9 – –
1960 1–9 – –
1960 2–7 – –
Idaho: 22–51–1 1–16 –
Összesen: 60–88–4 –

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Megnyerték a Glass Bowlt.
  2. ↑ Kikaptak a Glass Bowlon.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c All-Time Coaching Records (angol nyelven). CFB Data Warehouse. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ a b J. Neil (Skip) Stahley, 83, UI athletic director. (angolul) Lewiston Morning Tribune, (????)
  3. ↑ a b c The University of Idaho Magazine, 10. évf. 4. sz. 1992. október. 20. o.
  4. ↑ a b c Former Idaho coach dies. (angolul) Moscow–Pullman Daily News, (1992. július 2.) 1C. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  5. ↑ a b Jacob N. Stahley: Patent Images (angol nyelven). United States Patent Office, 1961. január 10. [2018. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  6. ↑ a b Stahley chosen Idaho grid pilot. (angolul) The Spokesman-Review, (1954. február 12.) 10. o.
  7. ↑ a b Al Worden: J. Neil (Skip) Slahley has fine career in college sports events. (angolul) Ogden Standard-Examiner, (1961. december 21.) 16. o.
  8. ↑ Skip Stahley named head coach at Brown; was at Harvard. (angolul) Lewiston Daily Sun, (1941. február 13.) 9. o.
  9. ↑ Stahley to coach at Toledo. (angolul) Meriden Record, (1948. május 5.) 12. o.
  10. ↑ Seymour Rothman: TU’s new kicking device. (angolul) Toledo Blade, (1948. augusztus 5.) 31. o.
  11. ↑ Harry Missildine: Stahley’s departure conjures memories. (angolul) The Spokesman-Review, (1964. május 24.) 1. o.
  12. ↑ a b Skip Stahley named Idaho grid mentor. (angolul) Ellensburg Daily Record, (1954. február 12.) 6. o.
  13. ↑ 1953 Chicago Cardinals Rosters, Stats, Schedule, Team Draftees (angol nyelven). Pro-Football-Reference. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  14. ↑ O.K. Stahley's $9,000 salary. (angolul) Ellensburg Daily Record, (1954. február 23.) 8. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  15. ↑ Stahley seeking three assistants; new Idaho coach to get free hand. (angolul) Spokane Daily Chronicle, (1954. február 12.) 2. o.
  16. ↑ Boni Bill: Idaho thumps WSC, 10–0. (angolul) The Spokesman-Review, (1954. október 20.) 1. o.
  17. ↑ Stahley new Idaho „A.D.” in addition to grid post. (angolul) The Spokesman-Review, (1960. március 22.) 13. o.
  18. ↑ Idaho regents drop Stahley from grid post. (angolul) The Spokesman-Review, (1962. január 15.) 10. o.
  19. ↑ Daho fires grid coach Skip Stahley. (angolul) Eugene Register-Guard, (1962. január 15.) 2B. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  20. ↑ Jack Carter: Illinois aide Dee Andros named Idaho football coach. (angolul) Lewiston Morning Tribune, (1962. február 18.) 8. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  21. ↑ Harry Missildine: Former Sooner guard new Idaho coach. (angolul) The Spokesman-Review, LXXIX. évf. 280. sz. (1962. február 18.) 1. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  22. ↑ New Vandal coach. (angolul) Spokane Daily Chronicle, (1962. február 19.) 11. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  23. ↑ Harry Missildine: Six western schools create Big Sky athletic conference. (angolul) The Spokesman-Review, (1963. február 26.) 12. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  24. ↑ Big Sky is ready for league action. (angolul) Spokane Daily Chronicle, (1963. február 26.) 13. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  25. ↑ Skip Stahley steps down as Vik AD. (angolul) Eugene Register-Guard, (1971. november 18.) 3D. o. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
  26. ↑ US2967709A Athletic training apparatus (angol nyelven). Espacenet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  27. ↑ Stahley weds. (angolul) Toledo Blade, (1950. július 4.) 35. o.
  28. ↑ Shirley Stahley. (angolul) Moscow-Pullman Daily News, (1993. szeptember 21.) 3A. o.
  29. ↑ Shirley Sherman Stahley. (angolul) Toledo Blade, (1993. szeptember 15.) 14. o.
  30. ↑ Skip Stahley Fells Burglar With His Powerhouse Punch (angol nyelven). The Harvard Crimson, 1938. február 2. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Skip Stahley című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]