Slavko Kolar | |
Született | 1891. december 1.[1][2][3][4] Palešnik |
Elhunyt |
Zágráb[8] |
Állampolgársága | horvát |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Mirogoj temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Slavko Kolar (Palešnik, 1891. december 1. – Zágráb, 1963. szeptember 15.) horvát író, újságíró és forgatókönyvíró volt.
A Hercegovac melletti Palešniken született 1891. december 1-jén. Zágrábban klasszikus és szemináriumi középiskolába járt, végül a klasszikus gimnáziumban 1911-ben végzett külsősként. 1913-ban végzett a Kőrösi Gazdasági Főiskolán,[9] majd 1914–15-ben mezőgazdasági szakértőként dolgozott Bozsjákóban és Petrinyában. 1919-ig a szerémségi gabonaigénylési bizottság tagjaként tevékenykedett. A franciaországi szakirányú tanulmányok[9] után 1920–22 között tanár volt Pozsegában, majd 1924-ig Bozsjákóban. Mint állami vagyonkezelőt ellenzéki politikai tevékenysége miatt többször áthelyezték és elbocsátották (Hruševec Gornji, Petrinya, Károlyváros, Pozsega) 1920-ban elindította és szerkesztette a „Hrvatski narod” című újságot. 1939-ben a Požega Ratarnica igazgatójává és a Vidékgazdálkodási Főosztály vezetőjévé, 1941-ben pedig a bozsjákói birtok vezetőjévé nevezték ki. 1944-ben csatlakozott a partizánokhoz,[9] 1946-ban a Matica hrvatska elnökhelyettese volt. 1948-ban végleg nyugdíjazták. 1946-ban az MH alelnökévé választották, 1947-51-ben a Horvát Írószövetség elnöke volt.[9]
Az irodalomban a Kraljeva smrt (A király halála, Hrvatstvo, 1910) című regényével tette le névjegyét, majd novellákat, novellákat, humoros színdarabokat, feuilletonokat, színdarabokat, önéletrajzi jegyzeteket, irodalomkritikákat és tanulmányokat, valamint polemikus és mezőgazdasági tárgyú ismeretterjesztő-szakértői cikkeket publikált, többek között folyóiratokban.[10] Az első humoros prózagyűjteményben, a Nasmijane povijevijében (1917) külső, felszínes humoros hatásokkal, anekdotákra, karikatúra alakú szereplőkre támaszkodva a 19. századi hazai humoros próza hagyományát követi, látható hajlammal a szatíra, illetve a groteszk irányában.[10] Az identitást kereső kamaszok karaktereivel elfoglalva, felvázolja a lélektanilag és fizikailag meghatározatlan hős, nézőpont nélküli férfi típusát (Pripovijest o tom kako je Feliks Pejačević tražio život, Benjamin Urlašić, Čovjek bez fizionomije). Kiforrott írói szakaszában az („Ili jesmo – ili nimso”, és a „Mi smo za pravnicu” címmel összegyűjtött novellákban és regényekben) a félig intelligensek, a kishitű karrieristák, a lustaságosak, a megalománok és a politikai trükközők karaktereit teljesebben formálja meg.[10]
Különösen meggyőzően és rokonszenvesen mutatja be a falu világát és tragikus hőseit egy szegény, patriarchális környezetben – gazdasági és társadalmi konfliktusok, archaikus, hagyományos előítéletek és társadalmi elmaradottság áldozataiként. Mesemondásának ereje nemcsak a vidéki tematika megragadásában rejlik, hanem a szereplők művészi kialakításában, a kifejezésben, a történet kompozíciójában és a leírt jelenségek általános emberi szintre emelésében is.[10] Egyik leghíresebb műve a „Breza” (Nyírfa) című regény, melyet azután írt, amikor tanulmányait befejezve visszatért szülőfalujába, Palešnikbe. A regény egy igaz történet alapján született, amelynek cselekménye azon a nyáron történt a faluban.[11] Miután a Breza című regényével hírnevet szerzett, visszatért Zágrábba, ahol egy ideig horvát témájú tanulmányokat folytatott. A horvát irodalomban viszonylag kevés olyan író volt, aki a humor és a szatíra elemeit az egyes társadalmi események sajátos megfigyelési szögeként bevitte irodalmi műveibe. Novelláinak témája teljes mértékben beleillik a harmincas évek horvát irodalom legjelentősebb irányzataiba, amikor az írók elsődleges témája a falu vagy a vidék kérdése volt.[11] Kolar a többi kortárstól ugyanannak a témának az eltérő megközelítésében különbözik.[11]
Slavko Kolar több mint száz művet publikált élete során. Az Összegyűjtött művekben (a Matica hrvatska 1970-es kiadása) a számszerinti csoportosításban:
Legjelentősebb művei :
Ezen kívül posztumusz hagyatékában rengeteg kiadatlan anyagot találtak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Slavko Kolar című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.