Solthy György

Solthy György
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Életrajzi adatok
Születési névSterbenz Rudolf
Született1904. május 18.
Sopron
Elhunyt1961. november 14. (57 évesen)
Budapest
HázastársaSzigethi Anna
Pályafutása
Aktív évek1923–1961
Híres szerepeinsg. Döbrögi Döme
Ludas Matyi
Solthy György IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Solthy György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Solthy György (soltenaui Sterbenz Rudolf; Sopron, 1904. május 18.[1][2] – Budapest, 1961. november 14.[2]) magyar színész. Felesége Szigethi (Szigethy) Anna színésznő volt.

Életpályája

[szerkesztés]

A középiskola után egy ideig bankhivatalnokként dolgozott. 1923-ban vidéki színházakban kezdte pályáját. 1927–29 között, majd 1934–35-ben a Király Színházban szerepelt. 1929–31 közt Kolozsvárott, 1931–32-ben Miskolcon lépett fel. 1932-től 1943-ig – kisebb megszakításokkal – a Budapesti Operettszínházban játszott. Remek tánctudásával és kellemes bariton énekhangjával bonvivánként aratta színpadi sikereit. 1936–39 között a Royal és a Városi Színház művésze volt; 1937-ben a Művész Színházban is kapott szerepeket. 1940-ben, 1947-ben és 1951–56 között a Madách tagja. 1944 folyamán az Új Magyar és a Vidám Színházban is fellépett. 1945-ben a Pesti és a Vígszínház, 1946-ban a Budapesti Operettszínház, a Magyar Színház, a Márkus Parkszínház és a Royal Revü Varieté színpadán volt látható. 1948–49-ben a Pesti Színház foglalkoztatta. 1949-től 1951-ig nem színészkedhetett, miután állásából felfüggesztették, mert egy vidéki forgatást követően a falusi vendéglőben berúgott és a Rákosi-rendszert kritizálta, sőt egy propagandaplakátot le is tépett a falról. Kénytelen volt elmenni éjjeli portásnak és hullaszállítónak a Benczúr utcai elfekvőkórházba, 1951-től azonban visszatérhetett a pályára és a Vidám Színpad tagja lett.[3]

Idővel egyre többet ivott, ami végül tönkretette a szervezetét. Súlyosan megbetegedett, s hosszú szenvedés után, 57 évesen meghalt. A rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Színházi szerepei

[szerkesztés]

1945 előtt[4]

  • Martos–Szirmai: Alexandra....XXII. Keresztély
  • Martos–Szirmai: Éva grófnő....Laczfy Sándor
  • Harbach–Mandel: Mersz-e, Mary?....Charley
  • Harbach–Hammerstein: Rose-Marie....Edward
  • St-Granier–Willemetz: Szeretlek!....Olivér

1945 után (a Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 25[5])

  • Madách: Az ember tragédiája....
  • Berczeli Anselm: Fekete Mária....
  • Bíró: Fölszállott a páva....Pávay Rohn
  • Gádor: Részeg éjszaka....Főúr
  • Rácz: A préri ökle....Kemenes
  • Komjáthy: Csicsónénak három lánya....Koltay
  • De Fries: Mimóza....De Merlimont
  • Molière: Zsugori....Némedi Gyolcs István
  • Offenbach: Szép Heléna....Agamemnon
  • Mouezy–Éon–Durieux: Az ezred apja....Bautin
  • Mikszáth: Különös házasság....Dőry István
  • Aymé: Őnagysága és a mészáros....Duxin
  • Gyárfás–Örkény: Zichy palota....Kulcsár Dénes
  • Wydrzyński: Klementina asszony szalonja....Wladiszlaw
  • Romasov: Égő híd....Kutyjak
  • Osztrovszkij: Farkasok és bárányok....Linyájev
  • Sarkadi: Út a tanyákról....Szerb
  • Szurov: Hajnal Moszkva felett....Anton Zvjagincev
  • Kron: Halott völgy....Szemjon
  • Mikszáth: A körtvélyesi csíny....Röszkey Pál
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia....Capulet
  • Hubay: Egy magyar nyár....Miniszter
  • Pogogyin: A Kreml toronyórája....Pap
  • Hikmet: Az ünnep első napja....Orhán bej
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja....Santa Cruz márki

Filmszerepei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon
  2. ↑ a b Gyászjelentése
  3. ↑ Vasárnapi Hírek, 1992. március 22.
  4. ↑ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0156.pdf
  5. ↑ 2012. január 7-i lekérdezés.

További információk

[szerkesztés]