Solthy György | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Sterbenz Rudolf |
Született | 1904. május 18. Sopron |
Elhunyt | 1961. november 14. (57 évesen) Budapest |
Házastársa | Szigethi Anna |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1923–1961 |
Híres szerepei | nsg. Döbrögi Döme Ludas Matyi |
Solthy György IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Solthy György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Solthy György (soltenaui Sterbenz Rudolf; Sopron, 1904. május 18.[1][2] – Budapest, 1961. november 14.[2]) magyar színész. Felesége Szigethi (Szigethy) Anna színésznő volt.
A középiskola után egy ideig bankhivatalnokként dolgozott. 1923-ban vidéki színházakban kezdte pályáját. 1927–29 között, majd 1934–35-ben a Király Színházban szerepelt. 1929–31 közt Kolozsvárott, 1931–32-ben Miskolcon lépett fel. 1932-től 1943-ig – kisebb megszakításokkal – a Budapesti Operettszínházban játszott. Remek tánctudásával és kellemes bariton énekhangjával bonvivánként aratta színpadi sikereit. 1936–39 között a Royal és a Városi Színház művésze volt; 1937-ben a Művész Színházban is kapott szerepeket. 1940-ben, 1947-ben és 1951–56 között a Madách tagja. 1944 folyamán az Új Magyar és a Vidám Színházban is fellépett. 1945-ben a Pesti és a Vígszínház, 1946-ban a Budapesti Operettszínház, a Magyar Színház, a Márkus Parkszínház és a Royal Revü Varieté színpadán volt látható. 1948–49-ben a Pesti Színház foglalkoztatta. 1949-től 1951-ig nem színészkedhetett, miután állásából felfüggesztették, mert egy vidéki forgatást követően a falusi vendéglőben berúgott és a Rákosi-rendszert kritizálta, sőt egy propagandaplakátot le is tépett a falról. Kénytelen volt elmenni éjjeli portásnak és hullaszállítónak a Benczúr utcai elfekvőkórházba, 1951-től azonban visszatérhetett a pályára és a Vidám Színpad tagja lett.[3]
Idővel egyre többet ivott, ami végül tönkretette a szervezetét. Súlyosan megbetegedett, s hosszú szenvedés után, 57 évesen meghalt. A rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
1945 előtt[4]
1945 után (a Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 25[5])