Spannberg | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Alsó-Ausztria |
Járás | Gänserndorfi járás |
Irányítószám | 2244 |
Körzethívószám | 02538 |
Forgalmi rendszám | GF |
Népesség | |
Teljes népesség | 1010 fő (2018. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 186 m |
Terület | 19,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 43′48.450000°N 16.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 43′48.450000°N 16.716667°E | |
Spannberg weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spannberg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Spannberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1010 lakosa volt.
Spannberg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Sulzbach folyó mentén. Területének 21,7%-a erdő, 68,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Zistersdorf, keletre Velm-Götzendorf, délkeletre Ebenthal, délnyugatra Hohenruppersdorf, északnyugatra Sulz im Weinviertel.
Spannberget először 1205-ben említik egy bizonyos Poppo de Spangenberg nevében. Saját papot 1233-ban kapott először. Vára elsőként 1277-ben, temploma pedig 1325-ben jelenik meg az írott forrásokban. 1369-ben birtokosául a Clementer nemzetséget tüntették fel; 1391-ben Hans Clementer kegyúri jogait átadta a Teuton lovagrendnek. 1370-ben Spannberg mezővárosi jogokat kapott.
Várát 1400-ben elpusztították és nem is épült újjá. 1529-ben a Bécset ostromló török kifosztották. A harmincéves háborúban többször került vonuló hadseregek útjába, 1705-ben pedig Rákóczi kurucai rabolták ki a települést. A 19. században három kolerajárvány is szedett áldozatokat.
A spannbergi önkormányzat területén 2020 januárjában 1010 fő élt. A lakosságszám 1951 óta 800-1000 között mozog. 2018-ban az ittlakók 94,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 5,9% mohamedánnak, 4,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (94,2%) mellett a törökök (3,5%) és a szerbek (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 975
|
2018 | 1 010
|