A matematika megoldatlan problémája: Mennyi a Störmer-számok természetes sűrűsége? (A matematika további megoldatlan problémái)
|
A matematikában Störmer-számoknak nevezik azokat a pozitív egész n számokat, amikre teljesül, hogy az n2 + 1 legnagyobb prímosztója nagyobb vagy egyenlő, mint 2n.
A számok névadója Carl Störmer norvég geofizikus, matematikus.
Az első néhány Störmer-szám: 1, 2, 4, 5, 6, 9, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 19, 20 stb. (OEIS-azonosítójuk A005528). Végtelen sok ilyen szám van, ennek bebizonyítása John Todd angol származású amerikai matematikus nevéhez fűződik.
A Störmer-számok kapcsolatban vannak a Gregory-számok () felírásának problémájával. Ezek előállíthatóak mint speciális, egész indexű alakú speciális Gregory-számok - tehát egységtört argumentumú árkusz tangensek - összegeként; a Gregory-szám úgy bontható fel, hogy az a+bi alakú Gauss-egészeket ismételten alakú Gauss-egészekkel szorozgatjuk, mígnem a bi képzetes részből minden p prímtényező kiesik; itt az -ek a Störmer-számok közül választandóak, úgy, hogy osztható legyen -vel.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Størmer number című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.