Stemonitidaceae
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||
| ||||||||||
| Nemzetségek[1] | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Stemonitidaceae témájú rendszertani információt. |
A Stemonitidaceae (ICN, más néven Stemonitaceae; ICZN szerinti névalak: Stemonitidae) a Myxogastria Stemonitidales csoportjának kládja. Először Elias Magnus Fries írta le 1829-ben.[2]:222
Történet
[szerkesztés]Először Elias Magnus Fries írta le 1829-ben. 2019-ben Leontyev et al. módosították leírását, újból létrehozva az Amaurochaetaceae, Lamprodermataceae és Licaethalium kládokat, melyek tagjai e kládból kikerültek, a Stemonitidaceae csoportban 3 nemzetséget (Macbrideola, Stemonitis, Symphytocarpus) és egy meg nem erősített helyzetű fajt, a Lamproderma cacographicumot benne hagyva.[2]:222–223 2015-ben Thomas Cavalier-Smith a Columellidia ribocsoportba sorolta.[3]
2023 előtt ismert fajai perídiuma mind teljesen ideiglenes, ekkor fedezték fel az első részben fennmaradó perídiumú fajt.[4]
2023-ban Gmosinszkij et al. a Symphytocarpus trechisporus és az Amaurochaete trechispora fajok egyesítésével létrehozták a Valtocarpus nemzetséget, melyet a Stemonitidaceae kládba soroltak, mivel kimutatták, hogy e két faj egymás testvércsoportja, így az Amaurochaete és a Symphytocarpus is polifiletikus nemzetségnek bizonyultak.[1]
Morfológia
[szerkesztés]Tönkje üreges, kérges, alapi része többé-kevésbé átlátszó. Kapillítiuma kolumelláris eredetű, elágazó és anasztomózist képez, fonalai általában hálót alkotnak. Ez feltehetően a klád ősi jellemzője.[2]:222 Sporokarpiuma tönkkel rendelkezik.[5]
A Symphytocarpus és a Valtocarpus áletáliumos fajokat tartalmaz, de számos fajában konvergens evolúcióval kialakult összetett termőtestek is előfordulnak, melyeknek 2019-ben nem volt ismert, hogy önálló nemzetségbe vagy más egyszerű sporokarpiumú nemzetségekbe tartoznak. A Stemonitis hengeres sporokarpiumú és elágazó és anasztomózist képző kapillítiumú, a Macbrideola pedig gömbölyű vagy tojás alakú sporokarpiumú és kapillítiumháló nélküli nemzetség.[2]:223 A Stemonitis sporokarpiumai önállók.[2]:230
Tönkje epihipotallikus, és általában valós columellává és perídiummá nő.[5] Tönkje, kolumellája és hypothallusa nem meszesül.[6] A kolumella különböző alakú lehet: a S. amphorocolumellában amfora, a S. capillitionodosában szinuszgörbeszerű, a S. flavogenitában és sichuanensisben membránkiterjedés, utóbbiban ellipszis vagy háromszög alakú.[4]
Spórái, tönkje, kapillítiuma sötétek,[3][7] a tönk üreges, kérges,[2] a kapillítium állhat csomókból, melyek egy része lehet a membrános kiterjedésben is, vagy lehet membrános.[4] Felszíni hálója 12–20 μm átmérőjű.[7]
Spórái kiemelkedései lehetnek dudorok, tüskék vagy hálók,[4] belül lehetnek üregesek.[1]
Korábban a tönk fonalasságát használták annak eldöntésére, hogy egy faj, melyről ismert volt, hogy az Amaurochaetaceae vagy a Stemonitidaceae tagja, mely kládba tartozik, de Gmosinszkij et al. kimutatták, hogy ez nem megfelelő.[1]
Élőhely
[szerkesztés]Gyakran alacsony növények levelein, élő fakérgen vagy holtfán élő, de városokban is megtalálható[8] kozmopolita klád.[9][4] A Valtocarpus tőzeglápokon is él.[1]
Életciklus
[szerkesztés]A spóra csírázáskor 1 protoplasztot bocsát ki pórusokon keresztül. Ennek átmérője 7,5–10 μm, és 1 ostorú gömbölyű rajzósejtté válik nedves környezetben. Alacsonyabb nedvességtartalom mellett ezek szabálytalan, 1 ostorú mixamőbákká válnak. Plazmódiuma afanoplazmódium, a spóracsírázás után 8 nappal alakul ki. Korallplazmódiuma ezután fokozatosan nő, és jól láthatóvá válik, és vékony. Sporulációja 3 részes: először létrejönnek a spóratartók, ekkor a plazmódium anomáliás tömeget alkot, mely több primordiummá különül el. A hypothallus először a primordium alatt jelenik meg sejtplazma-szekrécióval, melyet a primordiumnyúlás követ. A 2. szakasz a spóratartók legnagyobb magasságának elérése után induló tönkképződés. A 3. szakasz a sporokarpiumok érése, ekkor fokozatosan sötétülnek az eleinte fehér spóratartók a spórák kialakulásával, és a fényes perídium eltűnik. A sporokarpiumok csoportosak, többé-kevésbé hengeresek, állók, közös hypothalluson állnak.[7]
Plazmódiuma általában afanoplazmódium,[7] a legtöbb faj perídiuma ideiglenes, a S. amphorocolumella perídiuma egy része gallérfilmként fennmarad a sporokarpium alapján.[4] Termőtestet általában tápanyagbőség és magas nedvességtartalom mellett, például tőzeglápok közelében, Sphagnum és Polytrichum nemzetségbeli mohákon, kis ágakon és avaron képez.[1]
Genetika
[szerkesztés]Aktin- és miozingénjei egyaránt vannak. Alacsony tápanyagmennyiség hatására több miozint expresszál, növelve annak koncentrációját és a fehérjetartalomban való részesedését is.[10]
Filogenetika
[szerkesztés]18S rRNS alapján a Stemonitis monofiletikus, a S. amphorocolumella legközelebbi rokona a S. fusca.[4]
Fosszíliák
[szerkesztés]Legkorábbi ismert fosszíliái mintegy 100 millió éves mianmari borostyánban megőrződött sporokarpiumok, és a Stemonitis nemzetséghez hasonlítanak. Ez alapján legkésőbb ekkor már létezett a klád.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Gmoshinskiy VI, Prikhodko IS, Bortnikov FM, Shchepin ON, Novozhilov YK (2023. november 13.). „New genus Valtocarpus (Myxomycetes = Eumycetozoa): molecular phylogeny and morphological analysis of aethalioid species in the order Stemonitidales”. Protistology 17 (4), 216–232. o. DOI:10.21685/1680-0826-2023-17-4-3. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c d e f Leontyev DV, Schnittler M, Stephenson SL, Novozhilov YK, Shchepin ON (2019). „Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes”. Phytotaxa 399 (3), 209–238. o. DOI:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163.
- ↑ a b Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c d e f g Vlasenko AV, Moreno GH, Vlasenko VA (2023. április 13.). „Stemonitis amphorocolumella (Stemonitidaceae, Myxomycetes), a new species from Western Siberia”. Phytotaxa 592 (1), 59–67. o. DOI:10.11646/phytotaxa.592.1.5. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c Rikkinen J, Grimaldi DA, Schmidt AR (2019. december 24.). „Morphological stasis in the first myxomycete from the Mesozoic, and the likely role of cryptobiosis”. Sci Rep 9. DOI:10.1038/s41598-019-55622-9. PMID 31874965. PMC 6930221.
- ↑ Lee JH, Han KS, Bae DW, Kim DK, Kim HK (2008. szeptember 30.). „Identification of Diachea leucopodia on strawberry from greenhouse in Korea”. Mycobiology 36 (3), 143–147. o. DOI:10.4489/MYCO.2008.36.3.143. PMID 23997614. PMC 3755183.
- ↑ a b c d Dai D, Okorley BA, Li Y, Zhang B (2019. szeptember 12.). „Life cycles of Myxogastria Stemonitopsis typhina and Stemonitis fusca on agar culture”. J Eukaryot Microbiol 67 (1), 66–75. o. DOI:10.1111/jeu.12754. PMID 31408563. PMC 6973090.
- ↑ Hosokawa A, Reid CR, Latty T. „Slimes in the city: The diversity of myxomycetes from inner-city and semi-urban parks in Sydney, Australia”. Fungal Ecol 39, 37–44. o. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ Zhang JZ, Liu LN, Fiore-Donno AM, Xu T (2007. december). „Ultrastructural characters of a Physarum melleum on living leaves of Dendrobium candidum in China”. J Zhejiang Univ Sci B 8 (12), 896–899. o. DOI:10.1631/jzus.2007.B0896. PMID 18257124. PMC 2100162.
- ↑ Kessler D, Nachmias VT, Loewy AG (1976. május 1.). „Actomyosin content of Physarum plasmodia and detection of immunological cross-reactions with myosins from related species”. J Cell Biol 69 (2), 393–406. o. DOI:10.1083/jcb.69.2.393. PMID 944188. PMC 2109671. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
