Sterk Katalin | |
Született | 1961. szeptember 30. (63 éves)[1] Tatabánya |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Társi Zoltán (1983–) |
Foglalkozása | üzletkötő |
Magassága | 178 cm |
Testtömege | 58 kg |
Atlétapályafutása | |
Versenyszám | magasugrás |
Klub | Tatabányai Bányász |
Edző | Kovács Nimród (1976–1979) Henyecz László (1979–1981) Tihanyi József (1981–1985) Sigér Zoltán (1986–) |
Egyéni csúcs | 199 cm (1982) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sterk Katalin, Társiné (Tatabánya, 1961. szeptember 30. –) Európa-bajnoki bronzérmes magyar magasugró. Európa-csúcstartó, négyszeres magyar bajnok. Az 1982-ben Milánóban felállított fedett pályás magyar rekordja közel 40 évig (2021-ig) érvényes csúcsként szerepelt.[2]
1974-ben kezdett a Tatabányai Sportiskolában atletizálni, elsősorban négypróba versenyeken. Később a Tatabányai Bányász atlétája lett. 1977-től váltott át a magasugrásra.[3] Az 1979-es felnőtt ob-n negyedik volt.[4] Az ifjúsági Európa-bajnokságon 13. lett.[5] 1980 júniusában 187 cm-rel utánpótlás csúcsot ugrott. Augusztusban felnőtt magyar bajnok lett. 1981-ben háromszor javította meg az utánpótlás csúcsot. 1982-ben a fedett pályás Eb-n az első helyezettel azonos eredménnyel (199 cm) lett bronzérmes, egyben fedett pályás magyar és Európa-csúcstartó. Májusban japán versenykörúton vett részt, amin három győzelmet szerzett. Június végén a Budapest Nagydíjon felnőtt magyar csúcsot ért el, amit néhány nap múlva tovább javított. Az 1982-es atlétikai Európa-bajnokságon 191 cm-rel nyolcadik volt. Decemberben az év magyar sportolónője választáson második helyen végzett.[6] 1983 elején achilles-ín sérülése miatt gipszbe került a lába.[7] Emiatt nem indulhatott a budapesti fedett pályás Eb-n. A nyár elején mariborban súlyos sérülést szenvedett.[8] Csak július végén kezdett újra versenyezni. Az 1983-as atlétikai világbajnokságon 184 cm-rel 12. lett. Néhány nap múlva még Helsinkiben megoperálták a lábát.[9] Állapota egy év után sem tette lehetővé a rendszeres terhelést.[10] 1984 augusztusában újra megoperálták.[11] Az 1986-os fedett pályás szezonban indult újra versenyen. Júliusban lépte át a 190 cm-es határt.[12] Augusztusban a magyar bajnokságon 198-cm-es országos csúccsal győzött. Az Európa-bajnokságon nem jutott tovább a selejtezőből. Az 1987-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon a hetedik helyen végzett. A fedett pályás atlétikai világbajnokságon kilencedik volt. A római világbajnokságra nem tudott a csapatba kerülni. Az 1988-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon a 13. helyen végzett.
Zárójelben az év végi magyar ranglistahelyezés.
Év | Verseny | Helyszín | Helyezés | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1979 | országos bajnokság | Budapest | 4. | 177 cm |
Ifi ob | Budapest | 2. | 172 cm | |
Ifi Eb | Bydgoszcz | 13. | 175 cm | |
1980 | országos bajnokság | Budapest | 1. | 184 cm |
Junior ob | Budapest | 1. | 185 cm | |
1981 | Fedett pályás ob | 2. | 185 cm | |
1982 | Fedett pályás Európa-bajnokság | Milánó, Olaszország | 3.[32] | 199 cm |
Európa-bajnokság | Athén, Görögország | 8. | 191 cm | |
országos bajnokság | Budapest | 1. | 190 cm | |
Fedett pályás ob | Budapest | 1. | 190 cm | |
Junior ob | Budapest | 1. | 193 cm | |
1983 | világbajnokság | Helsinki, Finnország | 12. | 184 cm |
1986 | Európa-bajnokság | Stuttgart, NSZK | helyezetlen | 186 cm |
országos bajnokság | Budapest | 1. | 198 cm | |
1987 | Fedett pályás világbajnokság | Indianapolis, USA | 9.[33] | 188 cm |
Fedett pályás Európa-bajnokság | Liévin, Franciaország | 7.[34] | 188 cm | |
országos bajnokság | 3. | 184 cm | ||
1988 | Fedett pályás Európa-bajnokság | Budapest, Magyarország | 13.[35] | 180 cm |
országos bajnokság | 1. | 187 cm | ||
1989 | Fedett pályás ob | 3. | 180 cm | |
1990 | országos bajnokság | 2. | 180 cm |