Stiwoll

Stiwoll
Stiwoll címere
Stiwoll címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásGraz-környéki járás
Irányítószám8113
Körzethívószám03142
Forgalmi rendszámGU
Népesség
Teljes népesség722 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
Terület13,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 08″, k. h. 15° 13′ 09″47.102222°N 15.219167°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 08″, k. h. 15° 13′ 09″47.102222°N 15.219167°E
Stiwoll weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stiwoll témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stiwoll osztrák község Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 718 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Stiwoll a Graz-környéki járásban
Stiwoll temploma
A Lourdes-grottó

Stiwoll Nyugat-Stájerországban fekszik, kb. 15 km-re nyugatra Graztól, a Lieboch folyó mentén. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északkeletre Gratwein-Straßengel, délkeletre Sankt Bartholomä, délre Stallhofen, nyugatra Geistthal-Södingberg.

Története

[szerkesztés]

Az ember legrégebbi nyoma a község területén egy i.e. 3000-ből származó újkőkori baltafej. I.e. 1000 körül illírek telepedtek meg a térségben, majd i.e 500 körül vasat használő kelták érkeztek, akik elkeveredtek az illírekkel. A római korban is lakott volt a vidék, erről tanúskodik a Södingtal római hídja (1980-ban egy árvíz elsodorta), illetve egy Stallhofenben feltárt villa. A népvándorlás során ideiglenesen longobárdok és gótok, végül szlávok költöztek Stájerországba. A 8. században a térség a Frank Birodalomhoz került, megkezdődött a szlávok megkeresztelése és a bajorok beköltözése. A Gratkorni-medencét, ahová Stiwoll tartozik Német Lajos király 860-ban adományozta a salzburgi érseknek. Ekkor alapították a gratkorni templomot és egyházközséget, de a magyar honfoglalás után a lakosság elmenekült így a magyar kalandozások 955-ös beszüntetése után újjá kellett alapítani.

Stiwoll bányászkápolnáját 1200 körül alapították, a falu első írásos említése pedig 1220-ból származik. A középkorban a pestis néha egész falvakat pusztított ki a régióban, 1496-ban például egyetlen túlélő nyolc tanya földjeit művelte meg. A reformáció idején a helyi lakosság nagy része protestánssá vált, majd az ellenreformáció idején visszakényszerítették őket a katolikus egyházba. A középkor során a gazdaság egyik fontos ágazata volt az ezüstbányászat, amellyel a 18. században hagytak fel a telérek kimerülése miatt. A régi ezüstbányát 1900-ban kezdték ismét feltárni.

1786-ban Stiwoll és Skt. Pankrazen (ma Gratwein-Straßengelhez tartozik) közös önálló egyházközséget kapott, valamint egyházi iskola is nyílt. Az iskolát 1869-ben adták át a világi hatóságoknak. 1876-ban megindult a postai szolgáltatás. A 19. század végi mezőgazdasági válság arra kényszerítette a helyi gazdákat, hogy átálljanak a marhatenyésztésre. Az elektromosságot 1925-ben vezették be a faluba, bár általánosan hozzáférhetővé csak 1951-ben vált (szintén 1951-ben vezették be az első telefonvonalat a polgármesteri hivatalba). Amikor 1938-ban népszavazást tartottak a Német Birodalomhoz való csatlakozásról, valamennyi lakos az egyesülésre szavazott. A második világháború végén előbb a Vörös hadsereg szállta meg a községet, majd 1945 nyarától a brit megszállási zónába osztották be.

A község 2017. október 29-én bekerült az országos hírekbe, amikor Friedrich Felzmann helyi lakos egy ingatlanvita során kiskaliberű puskájával megölte két szomszédját, majd elmenekült. Bár nagy szabású akciót indítottak elfogására, 2018 májusáig nem sikerült elfogni.

Lakosság

[szerkesztés]

A stiwolli önkormányzat területén 2017 januárjában 718 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,1%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 5,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Fülöp és Jakab-plébániatemplom
  • a műemlék plébánia
  • a Lourdes-grottó forrása, amelynek vizét szembetegségek ellen tartanak hatásosnak

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stiwoll című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.