Sulyok Béla | |
A Magyar Nemzeti Bank 12. elnöke | |
Hivatali idő 1960. július 1. – 1961. október 31. | |
Előd | Szántó Dénes |
Utód | László Andor |
Születési név | Schleiffer Béla |
Született | 1904. november 21. Budapest |
Elhunyt | 1977. március 1. (72 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Sulyok Béla, 1945-ig Schleiffer (Budapest, Józsefváros, 1904. november 21.[1] – Budapest, 1977. március 1.)[2] közgazdász, pénzügyminiszter-helyettes, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1960–1961).
Schleiffer Ignác (1868–1939) földbérlő és Rosenberg Irén (1874–1946) fia.[3] Felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1923-tól a Magyar Általános Takarékpénztár tisztviselőjeként dolgozott. Mezőgazdasági és közgazdasági témákat feldolgozó cikkei jelentek meg folyóiratokban (Forrás, 100%). Tagja volt a Magánalkalmazottak Országos Szövetségének. 1929-ben bekapcsolódott a magyarországi kommunista mozgalomba. A zsidótörvények miatt elvesztette állását, s ekkor Rajk László feleségével közös céget alapított. 1944-ben mint katona átszökött a szovjet csapatokhoz és részt vett a magyarországi harcokban. 1944 őszén Szegeden bekapcsolódott a politikai munkába, részt vett a Szikra Nyomda létrehozásában. 1945 áprilisától rövid ideig a Magyar Kommunista Párt gazdasági osztályának helyettes vezetője, majd 1947-ig az Országos Társadalombiztosító Intézet gazdasági vezetőjeként, majd vezérigazgató helyetteseként dolgozott. 1948-ban kulcsszerepet játszott a bankok államosításában, s ettől az évtől 1951-ig pénzügyminisztériumi államtitkár volt. Utána három évig kereskedelmi főiskolában tanított. 1954-től 1959-ig Párizsban külkereskedelmi attaséként működött. 1959–61-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd nyugdíjazásáig, 1968-ig a pénzügyminiszter első helyettese volt és a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének tanácsadója. Felesége Appel Magdolna volt.
Elődje: Szántó Dénes |
Utódja: László Andor |