Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!
A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd!
A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével! Legutóbbi módosítás: 2025. március 2.
A Surrey grófja angol főnemesi cím, ötször hozták létre. Először William de Warenne, Hódító Vilmos közeli híve kapta meg. Jelenleg a Norfolk hercege mellékcíme.
A Vermandois grófjának sakkozott címerét William de Warenne, Surrey 2. grófja használta, amikor feleségül vette Leicester grófnéját, Elizabeth de Vermandois-t, aki Hugh, Vermandois grófja lánya volt. Hasonló címert vett fel sógora, Ralph Ide Beaugency, a híres keresztes lovag is, aki Elizabeth nővérét, Matildát vette feleségül. Ez a címer a mai napig Surrey zászlajaként ismert.
A Surrey grófja címet először 1088-ban hozták létre William de Warenne számára, jutalomként Hódító Vilmos melletti hűséges szolgálataiért. Surreyben megkapta Reigate várát, emellett tizenkét másik megyében is voltak birtokai. Mivel azonban viszonylag kevés földje volt Surreyben, inkább de Warenne grófja néven ismerték. A de Warenne név a normandiai birtokukról származik, a Varenne folyó mellett állt őseik vára, Bellencombre.[1]
A címet William de Warenne fia és unokája örökölte, mindkettő William néven, majd a harmadik William de Warenne lányának, Isabellának két férje használta felesége jogán. Elsőként William, István angol király fia, majd Hamelin, II. Henrik féltestvére. Hamelin felvette a de Warenne nevet, és az ő fia, unokája, valamint ükunokája is birtokolta a grófi címet.[1]
A második de Warenne férfiági leszármazás 1347-ben kihalt, ekkor a grófi cím Richard FitzAlanra, Arundel 8. grófjára[2] szállt, aki az utolsó de Warenne gróf unokaöccse volt. Ugyanakkor hivatalosan csak az előző gróf özvegyének 1361-es halála után vette fel a címet. A grófi címet fia is viselte, ám 1397-ben kivégezték, és a címet elkobozták.[1]
John Holland, aki az első Fitzalan Surrey gróf unokája volt, Surrey hercege címet kapott. Két évig viselte, míg IV. Henrik megfosztotta tőle, és visszaadta a címet a Fitzalan családnak. A visszaállított gróf 1415-ben férfi örökös nélkül hunyt el, ekkor Surrey grófja címe vagy kihalt, vagy függő helyzetbe került (a források eltérően vélekednek erről), míg Arundel grófja címe az ő elsőfokú unokatestvérére szállt, aki Surrey 9. grófjának dédunokája volt, így a de Warenne családtól is származott.[1]
A címet a XV. századbande Warenne több alkalommal újjáélesztették: 1451-ben John de Mowbray, majd 1477-ben Richard of Shrewsbury kapta meg. Mindketten utód nélkül haltak meg, így a cím ismét kihalt.[1]
1483-ban a címet ismét létrehozták Thomas Howard számára, aki később Norfolk hercege lett, és azóta is a Howard család birtokolja (bár időnként elvesztették, majd visszakapták). Norfolk hercegei a de Warenne család címerét is negyedelik saját címerükben. A negyedik gróf ennél a létrehozásnál Arundel grófja címét is örökölte, így az Arundel és Surrey grófi címek ismét egyesültek.[1]
William de Warenne, Surrey 1. grófja 1088-ban a koronától megkapta Wakefield birtokát, amelyet halála után utódai, a Warenne grófok örököltek. Surrey 2. grófja, William de Warenne 1107-ben megszerezte a Sandal birtokot, és a XII. század elején megkezdte Sandal Castle építését, amely később a birtok központi erődje lett. Egy második várat is építettek a Calder északi oldalán, Lawe Hillnél, de ezt később elhagyták. Wakefield egy hatalmas bárói birtok központja volt, amely Cheshire és Lancashire területére is kiterjedt, és a de Warenne család birtokában maradt a XIV. századig, amikor a de Warenne örökösöké lett.[1]
↑William de Warenne normann nemes, azon kevesek egyike, akiről név szerint ismert, hogy Hódító Vilmos alatt harcoltak az 1066-os hastingsi csatában. A Domesday Book idején (1086) tizenhárom megyében volt kiterjedt földbirtoka, köztük a sussex-i Rape of Lewes. II. Vilmos angol király tette Surrey grófjává.
↑Gundred (Gundreda) flamand származású volt. Férjével megalapították a sussex-i Lewes perjelséget.
↑Gyakrabban emlegették Warenne grófként vagy Warenne grófjaként, mint Surrey grófjaként.
↑Vermandois Erzsébet francia nemesasszony volt, aki különböző házasságai által Worcester 1. grófjának, Leicester 2. grófjának, Surrey 3. grófjának és lánya által Warwick 4. grófjának anyja volt.
↑Apjától, Hamelintől a Lincolnshire-i Appleby kastélyát kapta.
↑William Marshalnak, Pembroke első grófjának a legidősebb lánya volt. Első férje Hugh Bigod, Norfolk 3. grófja és William de Warenne, Surrey 5. grófja.
↑John de Warenne, Surrey 6. grófja kiemelkedő angol nemes és katonai parancsnok volt III. Henrik és I. Eduárd uralkodása alatt. A második bárók háborúja során kétszer is oldalt váltott, végül a királyt támogatta. Warenne-t később „Skócia királyságának és földjének őrévé“ nevezték ki, és kiemelkedő szerepet játszott I. Eduárd skóciai háborúiban.
↑Alice de Lusignan János angol király lánya volt. Nem sokkal azután, hogy 1247-ben Franciaországból Angliába érkezett, az urlakodó megkötötte házasságát az Surrey grófjából, ami némi haragot váltott ki az angol nemességből.
↑Isabel de Warenne 17 éves korában megözvegyült. Nagy birtoka volt, amelyen megalapította Anglia első ciszterci rendi kolostorát. 1252-ben megfeddte III. Henrik királyt, amiért nem fizette ki a tartozását.
↑Henry of Scotland az Alba Királyság örököse volt. Ő volt Northumbria 3. grófja és Huntingdon 3. grófja is. I. Dávid skót király és Maud királynő, Huntingdon 2. grófnőjének fia volt.
↑Margaret of Huntingdon skót királyi hercegnő volt. Második férje Humphrey de Bohun volt, házasság kötést követően Margaret Hereford grófnéje volt a címe.
↑A „fiatalabb“ IV. Conan Bretagne hercege volt 1156 és 1166 között.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Earl of Surrey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.