Sven Nilsson | |
![]() | |
Született | 1787. március 8.[1] Asmundtorp parish[2][1][3] |
Elhunyt | 1883. november 30. (96 évesen)[1] Lund Cathedral parish[4][1] |
Állampolgársága | svéd |
Házastársa | Elisabet Cecilia Berg (1824. július 9. – nem ismert)[1][3][5] |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Tisztsége | múzeumigazgató |
Iskolái | Lundi Egyetem |
Sírhelye | Östra kyrkogården cemetery[6] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sven Nilsson témájú médiaállományokat. | |
Sven Nilsson (Landskrona mellett, 1787. március 8. – Lund, 1883. november 30.) svéd zoológus, természettudós. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nilsson”.
Lundban tanult és ugyanott habilitáltatta magát 1812-ben. 1819-ben zoológiai múzeumi igazgató lett, 1821-ben megválasztották a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává. 1828-ban a stockholmi tudományos akadémia zoológiai múzeumát rendezte, és 1832-ben ismét Lundba tért vissza mint egyetemi rendes tanár és a múzeum igazgatója. 1856-ban nyugalomba vonult. Fő munkája: Ornithologia Suecica (Koppenhága, 1817-21) és Skandinavisk fauna (Lund, 1820-1855), melyekhez pótlék: Illuminerade Figurer till Skandinavens Faune (uo. 1829-40), melyet 200 színes melléklet gazdagít. Természetrajzi munkásságán kívül nagy érdemeket szerzett hazája régészetének tudományos művelésében is; idevágó fő műve: Skandinaviska Nordens Urinvånare (Christianstad és Lund, 1838-43).