Svrzo-ház

Svrzo-ház
TelepülésSzarajevó Bosznia-Hercegovina
CímGlođina 8
Építési adatok
Építés éve17. század
Rekonstrukciók évei18. század, 1832
Építési stílusoszmán
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Svrzo-ház (Bosznia-Hercegovina)
Svrzo-ház
Svrzo-ház
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 43° 51′ 45″, k. h. 18° 25′ 46″43.862444°N 18.429319°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 45″, k. h. 18° 25′ 46″43.862444°N 18.429319°E
Térkép
Svrzo-ház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Svrzo-ház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Svrzo-ház (szerbhorvátul: Svrzina kuća) egy muzulmán nemesi család rezidenciája volt Szarajevóban, és egyike a kevés fennmaradt régi bosnyák udvarházaknak. Eredetileg a 17. században építették, a század végén leégett; később újjáépítették, majd a 19. század elején kibővítették. Jelenleg múzeum működik benne.

Története

[szerkesztés]

A Ćurčića domb oldalában található városrész (mahala) a Jahja szandzsákbég által 1482–1483-ban emelt mecset körül kezdett kiépülni. Mivel közel volt a kereskedelmi központhoz, igen előkelő helynek számított, és még Gázi Huszrev bég is itt lakott.[1]

A későbbi Svrzo-ház helyén már 1640-ben állt udvarház, melyet a Glođo nemesi család birtokolt. 1697-ben a környék, beleértve a mecsetet és az udvarházat is, porig égett, azonban a 18. század elején újjáépítették (az új épületegyüttes alapzatában még fellelhetőek a régi ház részei). Később többször felújították; legújabb része a konyha, melyet 1832-ben fejeztek be. 1848-ban a Glođókat száműzték, az udvarház pedig házasság révén a Svrzo családhoz került. 1952-ben a Svrzók eladták a városi múzeumnak, és 1965-ben néprajzi múzeum nyílt benne.[2]

Leírása

[szerkesztés]

A történelmi központ közelében helyezkedik el, a Ćurčića domb oldalában. Utcai homlokzata egyszerű, magas falak védik, csak egy emeleti szobából nyílik kilátás az utcára.[1]

A korabeli oszmán udvarházakhoz hasonlóan a Svrzo-házban is elkülönülnek a női és a férfi lakrészek (haremluk, illetve selamluk). Ez nem azt jelentette, hogy a férfiak és a nők elkülönülve tartózkodtak, hanem a lakrészek rendeltetését jelezte: a haremluk volt a privát rész, ahol a család a mindennapjait élte, a selamluk pedig a nyilvános rész, ahol a vendégeket fogadták, megbeszéléseket tartottak. Az épületrészek emellett függőlegesen is tagolódtak: az emeleten voltak a nappali- és a hálószobák, míg a földszinten a többi helyiség (konyha, istálló stb). A két fő épületrész között-mellett udvarok és kertek találhatóak, ezeken felül pedig a szolgák számára is volt egy melléképület.[1]

A lakó- és fogadószobákat oszmán stílusban rendezték be: három fal mentén kerevet (sećija), a negyediknél faragott szekrény (musandra), kályha, és fürdőhelyiség. A szoba közepe szabad, ide mindig az adott foglalatosság szerint helyeztek el bútordarabot (például étkezéshez egy alacsony asztalt, alváshoz derékaljat, vendégek fogadásához egy parázstartót ahol kávét vagy teát lehetett melegíteni). A falakat hímzések, szőnyegek, faragványok díszítették.[1]

Képek

[szerkesztés]
  • Az utcai homlokzat
    Az utcai homlokzat
  • Veliki halvat, ahol családi ünnepélyeket tartottak
    Veliki halvat, ahol családi ünnepélyeket tartottak
  • Hálószoba
    Hálószoba
  • Konyha
    Konyha
  • A selamluk udvara 1960 körül
    A selamluk udvara 1960 körül

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Madžarević
  2. ↑ Neidhardt, Tatjana. Sarajevo through time. Szarajevó: Nova dječija knjiga, 112–113. o. (2014). ISBN 9789958044014 

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Madžarević: Madžarević, Amra. Svrzo's House – short guide. Szarajevó: Muzej Sarajeva 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]