Szálka | |||
A Mayer kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Szekszárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pálfi János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7121 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 579 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″46.274860°N 18.635920°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″46.274860°N 18.635920°E | |||
Szálka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szálka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szálka (németül: Salkau) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Két völgyben fekszik, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken.
A szomszédos települések: észak-északkelet felől Szekszárd, délkelet felől Alsónána, dél felől Mórágy, délnyugat felől Mőcsény, nyugat felől pedig Grábóc.
A környező települések közül Mőcsény 5, Grábóc 6, Bátaapáti 9 kilométerre található, a két legközelebbi város Szekszárd és Bonyhád, mindkettő egyaránt 12-12 kilométerre fekszik.
Csak közúton érhető el, az 56-os főútról Szekszárdtól délre letérve, vagy Mőcsény érintésével, mindkét irányból az 5601-es úton.
A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először az ismert forrásokban, Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.
Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből állt a település: Wég-Szakán 10, Felső-Szakán 5 ház állt. A török időkben a falu elnéptelenedett, később rácok telepedtek le benne. 1690-ben Kis- és Nagy-Szálka néven említik a településeket, előbbiben 12, utóbbiban 15 ház állt.
1776-ban jelentek meg az első német telepesek, nyolc család. Innentől a falu lakossága többségében német volt egészen 1945-ig. A legmagasabb nyilvántartott népességet, több mint 1500 lakost a 19. század elején érte el.
Az 1910-es helységnévrendezésig vegyesen Szakának és Szálkának is hívták a települést, ekkortól hivatalosan is Szálka a neve.
1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves vármegyei Erdőkövesdről hozták. Sok telepes azonban később elvándorolt, részben a gazdálkodás nehézségei (beszolgáltatási kötelezettség), részben a városok iparosodása és jobb munkalehetőségei miatt. A község lakosságszáma csökkent, de ez a csökkenés a hatvanas évekre megállt.
Az itteni vadászterületen ejtették el 1891-ben a Szálkai 22-es néven elhíresült gímbikát, ami különleges méreteivel megalapozta hazánk nemzetközi vadászati tekintélyét.
A településen 1999. augusztus 5-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 588 | 576 | 576 | 563 | 566 | 566 | 579 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 24,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 3,2%, evangélikus 1%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 27% (18,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 13,6% németnek, 0,7% románnak, 0,4% horvátnak, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 3,9% református, 0,9% evangélikus, 0,5% ortodox, 0,4% izraelita, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[13]