Szakcs | |||
18. századi Golgota-szoborcsoport a temetőben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Dombóvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Buzsáki Norbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 7213 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 735 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 55,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′ 31″, k. h. 18° 06′ 38″46.541869°N 18.110419°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 31″, k. h. 18° 06′ 38″46.541869°N 18.110419°E | |||
Szakcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakcs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakcs község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Dombóvártól 21 kilométerre északra helyezkedik el, legkönnyebben a 61-es főútról Kocsolánál letérve, az Igal felé vezető 6507-es úton közelíthető meg.
A település már az római korban lakott volt, Szakcs határában terült el az Iovia nevű település.[3] A korábban csak írott forrásokból ismert város első nyomait az 1890-es években fedezték fel, a Szakcs lakott területétől délre eső, ma Felsőleperd–Gölösi-malom néven nyilvántartott régészeti lelőhelyen; 2000-ben légi felvételek elemzésével azonosították a mintegy 600 x 600 méteres területen elhelyezkedő települést, majd az első komolyabb ásatások 2016-ban kezdődtek.[4][5][6]
A több mint ezer lakosú község, valószínűleg az Árpád-korban is lakott volt. Neve írásos emlékben 1348-ban jelenik meg először. A 18. században mezővárosi rangú település volt, kiemelkedő fazekassággal.[7]
A településen 2000. szeptember 3-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[18]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 880 | 875 | 853 | 780 | 770 | 768 | 735 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 11,3% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 3,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (18,5% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,1% lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,7% volt római katolikus, 3,5% református, 0,3% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[20]
Műemléki védelem alatt áll a település római katolikus temploma. A középkori templomot a török hódoltság során, 1544-ben felgyújtották, később a maradványok felhasználásával barokk stílusban épült újjá, tornyát 1810-ben emelték.[21] A temető és a főutca közötti részen már a 18. században is meglévő Golgota-szoborcsoport látható.[22]
Az öreg-hegyi pincesoron ugyancsak műemléki védelmet élvez a vert falú, nádtetős présházak egyike.[23]