Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglalás kori településszerkezetet.
A településen az Őriszentpéter-Máriaújfalu közti 7455-ös út húzódik végig, utóbbiból Templomszer településrész északnyugati szélén ágazik ki a 74 188-as számú mellékút Pityerszer és Felsőszer településrészek irányába.
Nevét a határában eredő Zala folyóról kapta, melyet a helyiek „Szala” néven említenek.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 2% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,7%, református 53%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 7,6% (17,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 97,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% németnek, 0,5% szlovénnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt református, 13,7% római katolikus, 2% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[14]
Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.
Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvak határában. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
A Zsúpfedeles házikó eredeti formájában helyreállított parasztház. Az épület, amelyet helyi néprajzi tárgyakkal rendeztek be, a zsúpszalma tetőfedéssel és a fagerenda falakkal, külön bejáratú helyiségekkel, kényelmes, természetes alapanyagú bútorokkal és textilekkel a térség építészeti, kulturális hagyományait követi.