Szamoskér

Szamoskér
Szamoskér címere
Szamoskér címere		 Szamoskér zászlaja
Szamoskér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterSoós Endre (független)[1]
Irányítószám4721
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség372 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′48.016667°N 22.416667°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′48.016667°N 22.416667°E
Szamoskér (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szamoskér
Szamoskér
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamoskér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoskér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Szamoskér szól. Hasonló címmel lásd még: Kér (egyértelműsítő lap).

Szamoskér község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos folyó bal partján, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 78 kilométerre keletre.

A szomszédos települései: észak felől Kérsemjén, kelet felől Nábrád, dél felől Tunyogmatolcs, északnyugat felől pedig Szamosszeg.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Tunyogmatolcs vagy Szamosszeg érintésével, mindkét irányból a 4120-as úton. Az ország távolabbi részei felől a 491-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, tunyogmatolcsi letéréssel.

Története

[szerkesztés]

Szamoskér (Kér) Árpád-kori település. Nevét 1292-ben említette először oklevél Keer néven.

1292-ben Keer (Kér), a Balogsemjén nemzetségből származó Ubul fia (Kállay) Mihály fiainak Szamos menti, annak bal partján fekvő birtoka volt.

A birtokot IV. László király halála után egy időre a Borsa nemzetségből származó Tamás fia (Kopasz) Jakab, majd az Aba nemzetségbeli Omode nádor, később pedig a Kaplon nemzetségből származó Gelénesi Jakó fia András szerezte meg.

1307-ben Ottó király visszaadta Kér birtokot Ubul fia Mihály ispán fiainak, István mesternek és testvéreinek.

1319-ben Mihály fia István mester rokonai osztoztak meg Kér birtokán.

1427-ben Keer a Szamos túlsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtokai közé tartozott.

1427-ben Zsigmond király a Kállay család tagjainak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak.

1494-ben a falunak már állt Szentháromság tiszteletére szentelt fatemploma is.

1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is birtokrészt szereztek itt.

1910-ben 501 magyar lakosa volt. Ebből 33 római katolikus, 418 református, 42 izraelita volt.

A 20. század elején Szatmár vármegye Fehérgyarmati járásához tartozott.

A Kér a Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett, ezért többször is változtatta helyét.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bíró László (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Sándorné (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Sándorné (független)[7]
  • 2010–2014: Teremi László (független)[8]
  • 2014–2019: Teremi László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Soós Endre (független)[10]
  • 2024– : Soós Endre (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
398
414
400
394
369
390
372
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 6,7% cigánynak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 76,9%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 8% (9,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 81,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,8% volt római katolikus, 44,4% református, 1,9% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 18,4% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A református templom, mely a vármegyében egyedi építészeti stílusban épült. Sokan Napóleon-kalaphoz, mások viszont egy hal alakjához hasonlítják.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  9. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Szamoskér Helységnévtár
  13. ↑ Szamoskér Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]