Szatta | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Markó Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 9938 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 53″, k. h. 16° 28′ 48″46.797919°N 16.480081°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 53″, k. h. 16° 28′ 48″46.797919°N 16.480081°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szatta község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Szatta község a Nagyrákost Kerkafalvával összekötő 7417-es út mentén fekszik. A fő közlekedési útvonalak elkerülik, bár amióta a Szatta-Kerkafalva közötti egykori földutat szilárd burkolattal látták el, kisebb átmenő forgalom is zajlik a falun keresztül. A községet az Őrségre jellemző rétek, erdők ölelik körül.
Az erdőkre leginkább jellemző a tölgy és az erdeifenyő. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken lucfenyvest is telepítettek. Az agyagos talajon dús aljnövényzet alakul ki, az erdők klímája és talaja pedig kedvez a legkülönfélébb gombáknak is.
A eredetileg a mostani helyétől kb 800 m távolságban keleti irányban feküdt. Az egykori község helyén később uradalom létesült nagyobb állattartással és számos épülettel. Ennek nyomai már csak a föld alatt találhatók meg az 1952-ig erdészházként használt épület körül.
Szatta hagyományosan az őrségi legelő- és erdőgazdálkodás jellegzetes életét élte, mára a legeltető állattartás erősen visszaszorult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 75 | 79 | 76 | 62 | 58 | 62 | 65 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 2,6% horvátnak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,4%, református 56,4%, evangélikus 5,1%, felekezet nélküli 5,1% (17,9% nem nyilatkozott).[11]
Szatta is része az Őrségi Nemzeti Parknak.
Az Őrségre jellegzetes helyi építészetének mára kevés emléke maradt Szattán. Egy, a népi építészetre jellemző ház ma is megtalálható, amely helyi védelem alatt is áll.