Szegerdő | |||
Hagyományos lakóház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bombai László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8732 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 208 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 16′ 34″46.633539°N 17.276031°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 16′ 34″46.633539°N 17.276031°E | |||
Szegerdő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegerdő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szegerdő község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
A falu Somogy vármegye északnyugati részén fekszik. A közvetlenül határos települések: észak felől Tikos, északkelet felől Hollád, délkelet felől Somogysámson, délnyugat felől Sávoly, nyugat felől Főnyed, északnyugat felől pedig Vörs.
Legfontosabb megközelítési útvonala a 7-es főút, mely a lakott területeit ugyan nem érinti, de áthalad a déli külterületei között. Központja közúton csak a főúttól idáig húzódó 75 105-ös számú mellékúton érhető el. Közigazgatási határa mentén elhalad a Szenyér-Hollád közti 6803-as út is, de lakott területeit az nem érinti, valamint az M7-es autópálya, amelynek úgyszintén nincs itt csomópontja.
Szegerdő Magyarország egyik legfiatalabb települése. A Kéthelyhez tartozó Szegerdőtelep csak 1925-ben jött létre, amikor a sáripusztai Hunyady család itteni birtokain, egy erdőirtáson adott házhelyeket és egy–másfél hektár területű földeket cselédeinek. A község hivatalosan 1947-ben alakult meg, ekkor jött létre általános iskolája is, ami azóta már elvesztette önállóságát.
Szegerdő tanácsa 1969. július 1-ével egyesült Sávolyéval, és csak 1990-ben lett újra önálló település. A körjegyzőség székhelye azonban ma is Sávolyon található. A helyi termelőszövetkezet 1959-ben alakult, de 1963 elején az is összeolvadt a sávolyival, ami 1993-ban szűnt meg.
A 21. század elejére a valamivel több mint 100 ház csaknem mindegyikébe bevezették a vezetékes vizet és a gázt.[3]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 215 | 209 | 219 | 202 | 208 | 200 | 208 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 33,3% cigánynak, 2,9% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93,8%, református 0,5% (5,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 2,4% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,4% volt római katolikus, 1% református, 2,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).[13]
A településről keskeny aszfaltút vezet a Kis-Balaton irányába, ahol egy madármegfigyelő kunyhó áll.[3]