A személyi jövedelemadó a magánszemélyek jövedelmére kivetett adó. Bevallása évente esedékes, az év közben a munkáltató által levont adóelőleg beszámításával. Az adó alapja a magánszemély összes jövedelme, többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében). Az adó mértéke a legtöbb országban progresszívan emelkedik, vagyis a magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik.
Magyarországon azonban egykulcsos, 15%-os jövedelemadó van érvényben, amely a szociális hozzájárulási adóval megemelt teljes bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 13,27%-át teszi ki. Ennek oka, hogy Magyarországon a társadalombiztosítási járulék gyakorlatilag ketté van választva: a munkavállaló bruttó béréből 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot vonnak le, míg a munkaadó a bruttó béren felül 13%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A két teher mértéke együttesen a bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 27,88%-át teszi ki. Időről időre felmerülnek olyan kezdeményezések, hogy a teljes járulékköltséget a bruttó bérből vonják le, az új egységes tb-járulék mértéke pedig 27% lehetne. Mivel a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mértéke a teljes bérköltség arányában 13,27%, ezért az szja mértéke a járulékok egységesítése esetén 13% lehetne. Ez nem csak egyszerűsítené az adózást, hanem javítaná a családi adókedvezmény igénybevehetőségét a három- vagy többgyermekes családok esetében. A járulékok egységesítése esetén természetesen a bruttó bért automatikusan meg kellene emelni 13%-kal, a mai teljes bérköltség szintjére.[1]
A legfontosabb szja-kedvezmény a családi adókedvezmény, melynek összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony átlagos gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.[2] Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor elsősorban nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem leginkább a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege, melyet pl. a 3 vagy több gyermekes családoknál alkalmazott gyermekenkénti 33 000 forinton lehetne egységesíteni.[3][4]
Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. Azonban míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra,[5][6] ezért a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.[7]
Az adóalapot képezik a magánszemélyek által szerzett éves összes jövedelem, így többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében).
Magyarországon a személyi jövedelemadó 1996 és 2010 között több más országhoz hasonlóan többkulcsos volt, így minél magasabb volt valakinek a jövedelme, a bevétel annál nagyobb százalékát kellett adóként befizetni. 2011. január 1-je óta egykulcsos szja-rendszer van érvényben, amit előbb 16, majd 2016-tól 15 százalékban határoztak meg.
| Időszak | Az adóalaphoz viszonyítva |
|---|---|
| 1996. január 1-jétől | felső kulcs: 48% (900 000 Ft felett) 5. kulcs: 44% (550 001 és 900 000 Ft között) 4. kulcs: 40% (380 001 és 550 000 Ft között) 3. kulcs: 35% (220 001 és 380 000 Ft között) 2. kulcs: 25% (150 001 és 220 000 Ft között) alsó kulcs: 20% (150 000 Ft-ig)[8] |
| 2001. január 1. – 2001. december 31. | felső kulcs: 40% (1 050 000 Ft felett) középső kulcs: 30% (480 001 és 1 200 000 Ft között) alsó kulcs: 20% (480 000 Ft-ig)[9] |
| 2002. január 1. – 2002. december 31. | felső kulcs: 40% (1 200 000 Ft felett) középső kulcs: 30% (600 001 és 1 200 000 Ft között) alsó kulcs: 20% (600 000 Ft-ig)[9][10] |
| 2003. január 1. – 2003. december 31. | felső kulcs: 40% (1 350 000 Ft felett) középső kulcs: 30% (650 001 és 1 350 000 Ft között) alsó kulcs: 20% (650 000 Ft-ig)[10] |
| 2004. január 1. – 2004. december 31. | felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett) középső kulcs: 26% (800 001 és 1 500 000 Ft között)[11] alsó kulcs: 18% (800 000 Ft-ig)[12] |
| 2005. január 1. – 2005. december 31. | felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett) alsó kulcs: 18% (1 500 000 Ft-ig)[11] |
| 2006. január 1. – 2006. december 31. | felső kulcs: 36% (1 550 000 Ft felett) alsó kulcs: 18% (1 550 000 Ft-ig)[13] |
| 2007. január 1. – 2009. június 30. | felső kulcs: 36% (1 700 000 Ft felett alsó kulcs: 18% (1 700 000 Ft-ig)[14] |
| 2009. július 1. (visszamenőleges hatállyal 2009. január 1-jétől) – 2009. december 31. | felső kulcs: 36% (1 900 001 Ft és 7 500 000 Ft között) alsó kulcs: 18% (1 900 000 Ft-ig)[15][16] |
| 2010. január 1. – 2010. december 31. | felső kulcs: 32% (5 000 000 Ft felett) alsó kulcs: 17% (5 000 000 Ft-ig)[17] |
| 2011. január 1. – 2015. december 31. | 16%[18] |
| 2016. január 1-jétől | 15%[19] |
A személyi jövedelemadóból igénybe vehető kedvezmények többek között:
A személyi jövedelemadó-rendszer legfontosabb adókedvezménye a családi adókedvezmény, melyet 2014 óta a járulékokból is érvényesíteni lehet. A családi adókedvezmény összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.[2] Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege.[3][4]
Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. A családi pótlék magyarországi rendszerét komoly kritikák érik amiatt, hogy míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra.[5][6] Emiatt a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.[7]
| Gyermekek száma | Az adókedvezmény mértéke havonta |
|---|---|
| 1 gyermek | gyermekenként 10 000 forint |
| 2 gyermek | gyermekenként 20 000 forint |
| 3 vagy több gyermek | gyermekenként 33 000 forint |
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)