Szenna | |||
A szennai falumúzeum | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Horváth László (független)[1] | ||
Irányítószám | 7477 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 729 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 26″, k. h. 17° 43′ 53″46.307100°N 17.731469°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 26″, k. h. 17° 43′ 53″46.307100°N 17.731469°E | |||
Szenna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szenna község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Földrajzilag a Zselic része, Kaposvártól 8 km-re délnyugatra terül el. Területének egy része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A 16. századi oklevelek Zana, illetve Zenna írásmóddal is említik, a kaposvári vár tartozékaként. 1715 körül a terület az Esterházy család birtokába került. A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok voltak, majd csatlakoztak a reformátusokhoz. Első templomuk az 1600-as években épült. A két világháború között a község gazdagnak számított, de a földterület szűkössége miatt csak intenzív szarvasmarhatartást folytatott, fát árult és fuvarozni járt. Ekkor váltak híressé a Szennán nevelt csikók.
A településen 2018. december 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület szeptemberi önfeloszlatása miatt.[13][11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 758 | 759 | 772 | 748 | 745 | 734 | 729 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67%-a magyarnak, 5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (32,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 16,6%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (40,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,1% szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 16% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[15]
A település központjában szabadtéri néprajzi múzeumot állítottak fel, amely skanzen – lévén egy élő falu közepén hozták létre – egyedülálló Magyarországon. 1975-ben elkezdett munkálatai végeztével 1978-ban nyílt meg, azóta fokozatosan bővül. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.
Református templomát a 18. században építettek. Az épület kazettás síkfödémje egyedülálló népi motívumokkal ékesített, a régióban páratlan.
2006-ban PPP finanszírozási megoldással, állami támogatással korszerű sportcsarnokot emeltek a községben.
A helyi általános iskola Fekete László volt helyi tanító, néprajzkutató[16] nevét viseli.